Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Nógrád megyei Levéltár / Oborni Teréz

I 12. közti időszakról készült. A további jegyzőkönyvek latin nyelvűek. A bíró és a jegyző mellett kezdetben tíz tanácsnok vett részt a tanácsüléseken. A várost érintő különösen fontos esetekben azonban a külső tanács tagjai vagy képviselőik is részt vettek a tanácsülésen. Az ilyen ülések és a tanácsüléseken vagy külön tárgyalt törvényszéki ügyek jegyzőkönyveit is folyamatosan vezették. Általában heti egy alkalommal tartottak tanácsülést. Először a királyi rendeleteket vagy egyéb felsőbb hatóságok leiratait ismertették, a város belső ügyeire ezek után került sor. Sokat foglalkoztak a katonaság ellátásának, a város adózásának, a várban levő katonaság élelmezésének kérdéseivel. A jegyzőkönyvekhez 1786-ban az iratokkal közös mutató készült; ennek előkészítéseként minden jegyzőkönyv kötet végére mutató került, amely oldalszámokra hivatkozik. Irodalom Dercsényi Dezső—Zolnay László: Esztergom. Bp., 1956. Merényi Lajos: A hódoltság adózása történetéhez. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1903. (60 Esztergomhoz csatolt falu török adóterheinek összeírása) Nyulassy Antal: Esztergom város története: In: Esztergomi rk. gimnázium értesítője, 1855. Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából. Esztergom, 1892. NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR 3100 Salgótarján, Bem u. 6. 2660 Balassagyarmat, Hétvezér u. 26. A levéltár központjában található a Trianon előtti Nógrád vármegye iratanyaga. A levéltár balassagyarmati részlege kapitalista és szocialista kori iratanyagot őriz. NÓGRÁD VARMEGYE LEVÉLTÁRA Mint a nemesi vármegyék levéltárait általában, Nógrád vármegye levéltárát is évszázadokon át az alispáni és nótáriusi levelesládák őrizték, nemesi kúriákon, később a megyegyűlések székhelyén. A megye közgyűléseit 1544-ig Balassagyarmaton tartotta, majd a török elől északra menekült, a hadihelyzet alakulása szerint előbb Fülekre, innen a nagyobb biztonságot nyújtó Zólyom megyébe (Zólyom, Besztercebánya), majd ismét Fülekre, Losoncra, Gácsra és Szécsénybe költözött. 227