Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

\ AZ EGRI ÉRSEKSÉG LEVÉLTÁRA MI. 3 EGRI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁRA Az egri püspökség, majd érsekség gazdasági levéltára 1962 óta van a Heves megyei levéltár gondozásában. A püspökség — s vele a dézsmaszedési jog — a középkorban 10—14 megyére, a 16—18. században a 13 felsőmagyarországi vármegyére és a Jászkunságra terjedt ki. Ugyanezen a területen feküdtek, a peremvidékek felé egyre szórtabban, a püspöki birtokok. 1804-ben az érseki rangra emelés és a kassai, szatmári püspökség kihasítása következtében Heves és Külső Szolnok, Borsod, Szabolcs megyékre, Abaúj töredékére, a Hajdú- és a Jászkún-kerületre, valamint Debrecen városra csökkent az egyházmegye területe. A két új püspökség a korábbi iratanyag leválasztható részeit elvitte a gazdasági levéltárból. A gazdasági iratanyag egyébként is döntő mértékben 18—20. századi; ami korábbról datált, az többségében az 1690-ben megkezdett gyűjtés vagy másolás eredménye. A gazdasági levéltár jogbiztosító, úriszéki, tizedszedéssel kapcsolatos, főispáni és birtokigazgatási iratokat ölel fel. Ezeket a reformkor óta hét osztályban (classis) helyezték el, amelyeket nem állagoknak tekintettek. Mindegyik classishoz lajstromok készültek, az I. és III. classishoz még névmutatók is. a) Jogbiztosító iratok (I. classis: Acta jurium) 1241-1856 23,35 fm 17-18. század kb.0,70fm A gyűjtemény alapját az Eger felszabadítása után visszatért Telekessy püspök vetette meg, aki 1690-1715 közt összegyűjtötte a püspökség birtokjogait igazoló iratokat! Az iratok bizonyos összetartozó egységeit utóbb kötetekbe foglalták - ezek alkotják a Libri sorozatot -, más részük iratformában maradt. A ,jogbiztosító" jelző tágan értelmezendő; egy-egy kötetben, vagy fasciculusban a feltüntetett tárgyon kívül még többféle kapcsolódó irat is fellelhető. Mivel csatolni törekedtek a korábbi okiratokat vagy akár közvetett tanúbizonyságokat is, egy-egy kötet, illetve fasciculus évszázadokat is átívelhet. Szempontunkból fontosak a szoros értelemben vett birtokjogokat tanúsító-rögzítő iratok, leggyakrabban éppen a neoacquistica idejéből. Ilyenek az egri püspökség birtokainak és egyéb javainak a felszabadítás utáni visszaszerzésére vonatkozó iratok (8. raksz, kötet 1688-1784, 9. raksz, kötet 1625-1769), az egri vár átadására, a vár tartozékaira vonatkozó iratok (14. raksz.kötet 1694-1785,15.raksz.kötet 1563-1784), Több kötet, üetve iratcsomó foglalkozik Eger város és polgárai státusával, a város kiváltságaival, birtokaival, a püspökség és a város jogviszonyának rendezésével, a püspökség és a város közti vitás ügyekkel. (4. raksz, kötet: Fenessy püspök és a város közti egyezség 1695, 17. raksz, kötet: egyezségek, viták 1695-1756, 361. raksz, csomó: Eger város pörös ügyei a püspökséggel 1690—1792, 315. raksz, csomó: Eger szerződése, kiváltságai, birtokai, határjárásai, urbáriumai 1696-1685, 19. raksz, kötet: Eger városát és polgárait érintő iratok 1645-1756, 317. raksz, csomó: egri caducitások, egri polgárok 221