Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

végrendeletei.) Különösen értékesek az egri összeírások, így Eger város 1690. évi összeírása (58. raksz, kötet: Primaria consriptio civitatis Agriensis), a város határának, házainak, szőlőinek összeírásai, az egri telkek, középületek birtoklására vonatkozó iratok, házak becsüje, házak és szőlők adásvételével kapcsolatos iratok (316. raksz, csomó). Egyedi értékű a jászkunok állami adójával foglalkozó kötet, továbbá Hejce borsodi falu szántóinak topográfiai leírása és ugyanott a szemináriumi részek inventáriuma. Az iratok között több mint 10 püspöki falu határjárása, határpere, telepítése, szőlőbirtoklása, legeltetési jogai, egyéb privilégiumai, malmok dolgai, pusztabérletek ügyei szerepelnek (főként Heves és Borsod megyékből). Széles kört érintenek, bár meglehetősen töredékesek a korabeli urbáriumok 1682—83-ból és 1696-ból, a dézsmálási jogokkal kapcsolatos iratok, Telekessy püspök jövedelmi naplója (1682—90) és bevételi-kiadási könyve (1692-96.) Kutatási segédlet egy személy-, helynevet és tárgyat megadó index, mely azonban évszámot sohasem közöl. Nyelv: kevés magyar részlet kivételével latin. c) Papi tizedre vonatkozó iratok (III. classis: Acta decimalia) 1550-1854 16,44 fm 1682-1699 kb. 0,20-0,40 fm Az egyházmegye területén beszedett tized, püspöki birtokoknál a kilenced + tized tételes jegyzékeit tartalmazza legnagyobb mennyiségben - jobbágyháztartások szintjéig bontva — gabonafélékből, borból, bárányból, kecskéből, méhrajokból. Emellett tizedbérleti szerződések, peres és vitás ügyek irományai, az ezekhez kapcsolódó kimutatások találhatók az állagban. 6 vármegye területét érintik, olyan jelentős helyekkel, mint Miskolc, Sajószentpéter, Eger, Gyöngyös, Nagykálló, Kisvárda, Ernőd, Szikszó stb. A törökkori jegyzékek kevés kivétellel 18. századi másolatok, bizonyára a magyar kamara, a korabeli tizedbérlő lajstromaiból. 1697-től kezdődnek az eredeti felvételű listák, melyek részletes adatfelvételeikkel nem csekély forrásértéket képviselnek. A jegyzékek megyénként, azután tizedkerületek szerint vannak csoportosítva, s e districtus-ok füzetei kerültek évrendbe. A kutatási segédletek: egy elenchus és egy mutatókönyv csak az állag mintegy felére használhatók. (A második rész: a jelzet nélküli lajstromok azonban mind 18—19. századiak.) e) Számvevőségi iratok (V. classis 2. része: Acta exactoralia) 1695-1923 143,19 fm 1695-1697 0,02 fm A főpapi uradalmi együttes központi és vidéki gazdatiszti hatóságai által készített számadások (rationes), az azok felülvizsgálata eredményeképpen keletkezett számvizsgálati 222