Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

IV. 7 HEVES ÉS KÜLSŐ SZOLNOK VÁRMEGYE ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI e) Pénztári számadások 1691-1852 8,40 fm 1691,1697 0,03 fm A megyei perceptor fondjába sorolt iratok általában a 18. századdal kezdődnek. A pénztári számadások azonban a 17. századdal kezdődnek, mert ezeket 1770 után kiemelték a közgyűlési iratok közül és külön állagot alakítottak ki belőlük. Segédletük nem készült, a számadások időrendben követik egymást. A 17. századból az 1691. és 1697. évi adószedés számadásai vannak meg, töredékesen. (1697-ben nyugtákat is találni.) Forrásértékük kiegészítő jellegű, az adókivetési listákkal és a szolgabírói számadásokkal egybevetve hasznosíthatók. Nyelvük latin és magyar. IV. 9 HEVES ÉS KÜLSŐ SZOLNOK VÁRMEGYE TÖRVÉNYSZÉKÉNEK IRATAI A vármegyei ítélőszék különféle fórumai: a sedes judiciaria (sedria), az alispáni és szolgabírói székek ülései a 17. század végén fokozatosan elváltak a közgyűlések üléseitől, de a jegyzőkönyveket továbbra is egy kötetbe kötötték. A kísérő peres iratok nagyobb hányada a 18. század elejéig együtt található a lajstromozott közigazgatási iratokkal (IV. 1. b.). Csak ezután sorolták következetesen külön állagokba a fenyítő, illetve büntető törvényszék, a polgári, úrbéri törvényszék iratait, a csődpereket, a tiszti pereket stb. Az 1683-1699-es évekből csupán egy állag (IV. 9 e) tartalmaz korszakunkra vonatkozó iratokat. e) Polgári perek 1650-1852 21,03 fm 1683-1699 0,05 fm A peres akták időrendben, 1770 után készült folyamatos lajstromozás szerint követhetők. Személynév- és helynévmutató segíti a kutatást. Nyelv: latin és kisebb részben magyar. EGER VÁROS LEVÉLTÁRA Egerből 1687. dec. 17. után vonult ki a török katonaság s a város civil népességének kb. kétharmadát kitevő török lakosság túlnyomó része. A szinte néptelenné vált városban az 215