Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

újratelepítéssel és az ehhez kapcsolódó feladatokkal megbízott Fischer Mihály kamarai adminisztrátor irányította az élet újjászervezését. 1688. aug. 6-tól 1965. jún. 4-ig (az ún. Fenessy-féle egyezmény megkötéséig) Eger szabad királyi városi rangot élvezett, és igen komoly fejlődést élt át. A betelepülőket vonzotta a ház- és szőlő vásárlás lehetősége, a földesúri adóktól való mentesség, a protestáns vallásgyakorlás engedélyezett volta. Füleki, ónodi, szendrői, putnoki, ajnácskői hajdúk is települtek ide tisztjeik vezetésével. Zsold helyett házat kaphattak, s a várbeli kommendáns parancsnoksága alatt katonai szolgálatot teljesítettek. (1697-ben a lakosságnak kb. a felét hajdúk tették ki.) 1688 tavaszától már a városi tanács is működött. A szabad királyi városi rang ellen az első pillanattól tiltakozó két korábbi földbirtokos, az egri püspök és a káptalan 1694-re elérte a kiváltság hatálytalanítását. A hosszú vita után Fenessy György püspökkel megkötött egyezség szabályozta ezután a város és a földesurak kapcsolatát, a lakosság összes szolgáltatásait. Mivel a város maga két vármegye területén feküdt (Heves és Borsod), éveken át tartó viták folytak az adó méltányos kiszabásáról. Az 1683 és 1699 közé eső korszakra vonatkozó irat igen kevés maradt fenn a város levéltárában. V. 1 EGER VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI a) Közigazgatási és törvénykezelési ülés jegyzőkönyvei 1695-1848 7,65 fm 1695-1699 0,10 fm A korai protokollumok töredékesek, a legkorábbi feljegyzések csak 1695-ből valók. Nyelvük latin. Tartalmuk vegyes: bírói tanúkihallgatások, birtokátruházások, néhány okmánymásolat, tanácsülésekről szóló feljegyzések találhatók bennük. Használható segédletük nincs. b) Tanácsi iratok 1261-1848 68,49 fm 1683-1699 0,20 fm Az iratok bennünket érdeklő forrásértéke számottevőbbnek minősíthető a jegyzőkönyvekénél. Itt fellelhető egyedi fontosságú dokumentumok: Eger város javadalmainak és terheinek összeírása (1689); Fischer Mihály jelentései a városról és a várőrségről (1689, 1695); Eger város hadiadó alóli mentességéről szóló rendelet (1691); Báthory László (azelőtt Ali - Olaj-bég) királyi oltalomlevele (1695); katonai szolgálmányok jegyzékei 216