Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár / Tóth Péter (Borsod megye); Hőgye László (Zemplén megye)

IV. 501 BORSOD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI a) Közgyűlési jegyzőkönyvek, jegyzőkönyvi töredékek és fogalmazványok 1578-1848 41,80fm 1683-1699 0,30 fm (6 köt.) A jegyzőkönyvekbe, mint más vármegyék esetében is, a megyegyűlések (közgyűlések, részgyűlések, törvényszéki ülések, számadószékek, tisztújító és nemességvizsgáló székek stb.) elé került ügyeket vezették be. Az 1683-1699 közötti évek ügyei a 10—15. rakszámot viselő jegyzőkönyvekben kaptak helyet. Áttekintést nyújtanak a korszak eseményeiről, életéről: a közvetlenül Borsodra vonatkozókon kívül azokról is, amelyek a tizenhárom felső-magyarországi vármegyét, sőt az egész országot érintették. A jegyzőkönyvek tárgyilag számunkra fontos anyagában első helyen említjük meg a hadmozdulatok híreit. A hadellátás ügyei között itt találjuk a hadak élelmezésének, kvártélyozásának ügyeit, a tisztjeiknek juttatott discretiókkal kapcsolatos bejegyzéseket, a katonaság túlkapásai miatti panaszokat és az ily ügyekben indított vizsgálatok említéseit. Más bejegyzések a nemesi felkeléshez kapcsolódnak. Gondot okozott a megyének a területén fekvő végvárak építése, őrségük ellátása, a katonaság vonulásait szolgáló utak, hidak javítása is. Egyes császári főtisztek (Guadagni, Buttler) magyar honfiúsításuk ügyében vártak támogatást a megyétől, illetve már magyar nemesként birtokvitákat folytattak új birtokaik kapcsán. Külön említendők az 1697-i hegyaljai felkeléssel kapcsolatos bejegyzések: a felkelőkkel való kapcsolattartást, a hozzájuk való csatlakozást megtiltó császári rendelkezések, a felkelés fő szervezőinek fejére vérdíj kitűzése stb. A lakosság számára a legnagyobb megpróbáltatásokat azonban ekkor is a felkelők ellen felvonuló császári katonaság jelentette: a szokásos élelmiszerszolgáltatáson, útépítésen, fuvarozáson kívül a jobbágyságnak tűrnie kellett azt is, hogy a katonák úgy bántak velük, mint az ellenséggel. Végül felhívjuk a figyelmet a számadószékekről kézült bejegyzésekre. Az évente tartott számadószékeken a megye legfőbb tisztségviselői - az alispán és a négy szolgabíró - számoltak el a pénzekről, a bevételekről és a kiadásokról. A bevételekről készített kimutatásokból részletesen megismerhető - és főleg pénzben is kifejezhető - a lakosságra nehezedő teher, s ezáltal konkrétabb tartalmat nyernek a más helyeken megismert panaszok. A krajcáros részletességgel felsorolt, legapróbb tételeket sem feledő kiadás-elszámolások pedig a megye mindennapjait mutatják be. De ezek az utóbbiak árulják el azt is, hogy egy-egy évben a tisztek és hatalmasságok jóindulatának az elnyerése érdekében mennyit költött a megye ajándékokra, milyen ajándékokat vártak el leginkább a tisztek, mennyi pénzt kellett sallárium gyanánt kifizetni az oly sokszor eredmény nélkül járó követeknek. A kiadásoknál regisztrálják az adóelengedéseket is, és a rövid megokolásból gyakran értesülünk a megye falvait sújtó árvizekről, tűzvészekről és egyéb természeti csapásokról. 150