Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár / Tóth Péter (Borsod megye); Hőgye László (Zemplén megye)

A jegyzőkönyvek név- és helymutatói egy elenchusra utalnak; az elenchus azonban csak a rendezők által fontosnak minősített, főleg jogbiztosító jellegű tárgyakat tartalmazza. b) Közgyűlési iratok (Acta politica) 1607-1785 12,47 fm 1683-1699 kb.0,5fm A 18. század végi levéltárrendezés során alakították ki ezt az állagot az igazgatási tárgyúaknak minősített iratokból. Tárgyi sorozatokra - úgynevezett „materiák"-ra oszlik, szám szerint 27-re, ezeken belül pedig fasciculusokra és numerusokra. Az iratok számozása az egyes materiákon belül általában folyamatos. A rendezés alkalmával kiváló segédleteket készítettek az anyaghoz: elenchust, helynév-, személynév- és tárgymutatót; ezeket bizonyos fokig a jegyzőkönyvekben való kutatásokhoz is lehet használni. A bennünket érintő iratanyag legkorábbi darabjai még Thököly fejedelemsége idejéből valók: Thököly szepesi kamarájának adóügyi intézkedései, a fejedelem rendelkezései a magyar—lengyel kereskedelem, a borkereskedelem ügyében. 1683-tól megjelennek itt I. Lipót, a nádor, a császári katonatisztek felhívásai a megyéhez a Thökölytől való átállásra. A továbbiakban a számunkra érdekkel bíró iratok tárgyai részben adóügyek (számadások a katonai kiadásokról, helységek adócsökkentési kérelmei, a szökött jobbágyok adózásának ügyei, a megyének az adóterhekkel kapcsolatos kölcsönügyletei), részben a közmunka (a végváraknál, az út- és hídépítéseknél), de ezeknél is szélesebb skálán a hadellátási ügyek (élés szolgáltatása a katonaságnak, a hadseregnek juttatandó élelem árának szabályozása — limitatio -, katonai fuvarok, kvártély ügyek, ideértve a kvártély terhe alól való mentesítés kérését). A katonasággal kapcsolatos kérdéskörbe tartoznak a hadak túlkapásai miatti panaszok, a katonaszökevények ügyében tartott vizsgálatok, katonák feletti bíráskodás ügyei. Itt is találkozunk magasrangú császári tisztek honosítási ügyeivel. A nemesi felkelés szintén tárgya az iratoknak. A török utáni új berendezkedés fontos forrásai az összeírások: Borsod megye 1686-i portaösszeírása, a jobbágyok és zsellérek nevének és igásállataik számának feltüntetésével, a miskolci és szendrői járás hasonló conscriptiója 1690-ből és Borsod megye 1696-i országos összeírása. Ugyanígy az új berendezkedés kérdéskörébe tartoznak az elpusztult helységek betelepítésének ügyei, de az úrbéri szabályozások és viták is, továbbá vásártartási kiváltságok, helységek vámjogának ügyei. A szepesi kamara és sóügyi hatóságok leveleztek a megyével a sókereskedelem ügyeiben. Általánosabb politikai ügyeknek tekinthetjük a megye országgyűlési követeinek, továbbá kormányhatóságokhoz küldött megbízottainak instrukcióját és jelentéseit. c) Bejegyzett törvényszéki iratok (Acta judidalia protocollata) 1344-1785 17,70 fm 1683-1699 kb.0,2fm A jegyzőkönyvekben tárgyalt ügyekhez kapcsolódó jogi és jogbiztosító jellegű iratok, kiegészítve a jegyzőkönyvekből készített másolatokkal. Az állagon belül 25 tárgyi cso151