Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Baranya megyei Levéltár / Béli Gábor (Baranya megye); Móró Mária Anna (Pécs)

A Tullio Miglio vezette királyi bizottság birtokadományozó leveleiből kettő van meg 1698. évi másolatban — Johann Makar von Makarska ezredes és Fridrich Kroner pécsi „tanácsbéli" ingatlanairól. A Johannes Ignatius Kurtz által 1695-ben végrehajtott összeíráskor kiadott birtoklevelekből öt van, ezek informatívabbak, mint maga az összeírás, közlik a birtokos feleségének nevét, gyakran az ingatlan korábbi, olykor török tulajdonosának nevét is. Az 1696-1703 közötti időből hat, Philip Jacobus von Duellersperg által kiadott polgári birtoklevél maradt, ezek már hivatkoznak arra, hogy a bennük foglaltak a telekkönyvbe bevezettettek. (Ez a telekkönyv is valószínűleg 1704-ben semmisült meg.) A budai kamarai adminisztrációtól egyetlen, a tanácshoz szóló rendelet van: ez elrendeli, hogy a pestis idején örökös nélkül meghalt polgárok hagyatékát a város vegye birtokba, és használja fel a hadiesemények alatt megrongálódott vízvezeték kijavítására. A szigetvári katonai parancsnokok, Gabriel Vecchi, majd Johann Joseph von Huyn „a bíró és a tanács"-hoz címzett levelei fuvart, beszállásolást elrendelő parancsok, a járványok miatt vásártartási tilalmat, majd ennek feloldását, garázdálkodó katonák megbüntetésére tett Ígéretet, a már említett Vecchi-féle bírókinevezést és ennek megerősítését, a tanács húsvéti, karácsonyi, újévi jókívánságainak viszonzását tartalmazzák. A tanács által kiadott legkorábbi irat négy 1698-béli polgárlevél és a város 1699-ben Kollonich érsekhez intézett panaszlevele Radonay Mátyás püspök hatalmaskodásai ellen. A város 1692-ben, a nemkatolikusok be nem fogadására tett esküjének jegyzőkönyvéből több másolati példány van. Az iratok többsége egyes polgárok és lakosok ügyeire vonatkozik, van néhány német tartománybeli keresztélési bizonyítvány, útlevél, céhbeli tanulólevél, megkeresések itteniek más városokbeli tartozásait illetőleg (Bécsből, Grazból, Székesfehérvárról, Győrből, Szegedről, Péterváradról, Belgrádból és a legtöbb Eszékről). Akadnak hagyatéki leltárak, végrendeletek, házassági szerződések, kereskedőtársak üzleti elszámolási iratai is. A tanács által kötött néhány szerződés is van boltok bérbeadásáról, kútmester, városi hajdúk alkalmazásáról, a hajdúk részére egyenruha, a városháza tornyába óra készíttetéséről. 1707 után nagyobb számban fordulnak elő a tanács által elküldött levelek fogalmazványai — tizedelengedést kérnek a püspöktől, más városok tanácsától húsárszabást, kenyérsütési rendtartást kérnek mintául. Az iratok túlnyomó többsége német nyelvű, kisebb része latin, akad néhány magyar és horvát nyelvű is. Az 1707 előttiek 1-123. sorszámmal vannak ellátva (a sor nem teljes), tárgyuktól függetlenül, keletkezésük időrendjében vannak lerakva. Az 1708 és azt követő évek iratai évenként 1-től vannak sorszámozva, ugyancsak a dátumok rendjében, a jegyzőkönyvben foglaltakhoz való kapcsolódásuk nincs jelezve. Mutatójuk nincs. 143