Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Baranya megyei Levéltár / Béli Gábor (Baranya megye); Móró Mária Anna (Pécs)

g) Pécs város polgárkönyve (Liber civium, Bürgerbuch) 1697-1746 1 köt. Az 1697. augusztus 24-én megkezdett kötetben a polgáreskü német szövege az első bejegyzés. Az első 15 oldalon a német, magyar és horvát tisztségviselők nevét, foglalkozását s születési helyét, a 17-43. oldalon a német polgárok nevét, esetlegesen foglalkozását és születési helyét, a 44—45. oldalon az 1707-ben letett eskü szövegét —ekkor a régi polgárok is újra esküt tettek -,a46—77-en a német, a 109—158-on a magyar és horvát polgárok nevét, elvétve foglalkozását, 1734-ig, a 169—176. oldalon az eskütétel időrendjében, nemzetiségre való tekintet nélkül csak a neveket közli. A 334-338. oldalon a tisztségviselők esküformulái találhatók. A polgárok adatait tekintve néhol informatívabb, másutt szűkszavúbb, mint a jegyzőkönyvi bejegyzések, az 1707 utáni időre a kettőt egymást kiegészítve lehet használni. A németek adatait németül, a magyarokét és horvátokét latinul közli. Mutatója nincs. n) Végrendeletek gyűjteménye 1704-1799 0,5 fm A testamentumok elsősorban az ingatlanokról, az értékesebbnek tartott ingóságokról rendelkeznek, emellett minden esetben szólnak a temetés és a hozzá kapcsolódó egyházi szertartások milyenségéről, a polgárok vagyoni viszonyairól, életmódjáról adva képet. A gyűjteményt 1779-ben állították fel a város levéltárában külön vasládában őrzött végrendeletekből, ugyanekkor készült hozzá betűrendes mutató is, amelyet folyamatosan vezettek 1785-ig. A betűrenden kívül időrendben állnak az íratok, sorszámozva. A kutatás megkönnyítésére szoros betűrendes név-, valamint idő- és nyelvmutató készült hozzá. Az 1704—1717 közti 17 irat többsége német, néhány magyar, kettő horvát nyelvű. IV. 1004 PÉCS VÁROS HÁZIPÉNZTÁRA IRATAI b) Számadások és mellékleteik (Rationes et documenta) 1701-1780 7,5 fm 1701-1718 0,3 fm A város kamarásának számadáskönyvei a város minden bevételét és kiadását tartalmazzák. Az 1701. évi kötetből - melyben több hivatkozás található jegyzőkönyvben foglalt döntésekre - megtudható, hogy a városnak volt téglaégetője; az elszámolásból, hogy kik, 144