Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Bács-Kiskun megyei Levéltár / Bálint Béláné Mikes Katalin

IV. 1504 KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI a) Városkönyvek 1656-1676,1690-1699,1912 0,09 fm 1690-1699 1 köt. A vonatkozó kötet bejegyzései 1690. május 29-én kezdődnek és 1699. október 25-én fejeződnek be. Rendszertelenül váltakozva a „convocatus bíróság" ítéleteit és a városi tanács üléseinek határozatait jegyezték fel. Ezen kívül beírták a fontosabb leiratokat, és egy népgyűlésről is beszámoltak. (1697. február 17-én u.i. népgyűlésen határozták el a posta házi kezelésbe vételét.) Több ízben a porcióra is találhatók részletes adatok, nemcsak magára Kecskemétre, hanem Nagykőrösre, Ceglédre stb. vonatkozóan is. A kötet néhány latin nyelvű leirat kivételével többségében magyar nyelvű bejegyzéseket tartalmaz. d) Normalia (Rendeletek) 1677-1933 0,35 fm Iratfajtánként csoportosított, időrend szerint rendezett és jelzeteit iratok. A Szabadalomlevelek sorozatában megtalálható I. Lipót 1696. évi vásártartási privilégiuma. A Földesúri statútumok c. sorozat 14 utasítást tartalmaz, amelyeket 1677-1713 közt Koháry István földesúr és inspektora, Dul Mihály adott ki a város és a puszták helyzetével kapcsolatban. (Köztük van Koháry István 1687. jún. 29-i rendelete, hogy a tanács a Komáromba és „Nagy Győr "-be szökött lakosok visszamaradt vagyonát foglalja le a részére.) A jelentős mérvű menekülés feltehetően a felszabadító háborúkkal és azok anyagi terheivel függ össze. e) Körlevelek jegyzőkönyvei 1683-1850 1,25 fm 1683-1687 lkot. Ezt a kötetet Hornyik János, Kecskemét történetének írója 1843-ig gyűjtötte össze helyettes városi levéltárnokként a város levéltárának „minus necessaria", tehát jogbiztosító és igazgatási szempontból értéktelennek ítélt anyagából. (Az üyen anyagot nevezik másutt „lymbus"-nak, „litterae inutiles"-nek stb.). Többségüket közölte is várostörténeti műve II—III. kötetében. 124