Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Bács-Kiskun megyei Levéltár / Bálint Béláné Mikes Katalin

A jó történeti érzékkel létrehozott gyűjtemény a város szerencsétlen földrajzi elhelyezkedését tükrözi. Kecskemétet az 1683-87. években egyaránt zsarolja a török és a császári hadsereg, követel tőle nemesi felkelést Thököly, fellépést a katonaszökevények ellen Esterházy Pál nádor; menekült, vagy legalábbis állatállományát mentette az 1683-ban átvonuló tatárok elől (bár a török hatóságok tiltották a távozást); még a katolikus egyház is fellépett vele szemben tizedköveteléseivel. Hornyik gyűjtőmunkájának az is nagy érdeme, hogy nagyszámú olyan irat került a kötetbe, amely tételesen sorolja fel a török, a császáriak stb. által követelteket (Budára 1685-ben csak egy ízben 60 000 kenyeret, 20 000 köböl árpát, 400 vágómarhát, 400 juhot, 2-2000 oka vajat és mézet, 440 ökröt, 70 szekér fát rendeltek). Anyagi értékek és emberéletek pusztulásának, a hadakozás terhét és veszedelmeit kénytelen-kelletlen elviselő nép szenvedéseinek ritka értékű leltára ez a gyűjtemény. m) összeírások 1633-1850 6,50 ifm. Az összeírás-jellegű iratokon kívül nyilvántartások, számadási lajstromok is találhatók itt. A Robotlajstromok sorozatában található köteteket a kisbírák tevékenységéről készítették. A 4 (6) járásra felosztott város minden járásának élén állt egy kisbíró, feladatkörébe tartozott a tizedesek felügyelete és a különböző szolgáltatások nyilvántartása. E szolgáltatásokat jegyezték fel a kötetekbe járásonként, tizedenként vagy név szerint. Mivel az új bírákat Szt. György napkor választották, az egyes köteteket május-júniustól a következő év április—májusig vezették. Korszakunkból az alábbi évekből találhatók kötetek: 1683/1684 (töredékes) Először a szekeresek, majd a „gyalogh sorosok" szolgálatait sorolja fel. Ezután szénáról, fáról szóló számadások, majd a „rideg pénz" bevételek és kiadások következnek. (A rideg többnyire csak keresztnévvel szerepel, házigazdájának és a fizetett összegnek a feltüntetésével.) Végül a meghaltak nyilvántartását találjuk. (Közülük három személynél tüntették fel, hogy megölték a tatárok.) 1685/1686 Az előző kötetéihez hasonló adatokkal. Újabb típusú feljegyzések az alábbiak: kertek kérése és odaítélése, palánkfa pénzbeli megváltása, szekerek és kocsik kiküldése, fa-, széna-, kőhordás, mészégetés, „heverő sor", búza- és árpa-szállítások a szolnoki németeknek (Szolnokra, Szarvasra és a hely megnevezése nélkül összesen 33 esetben), „hírmondásrul" készült nyilvántartás, a budai vezér számára árpa-kivetés és -szállítás. (2000 kila árpát követeltek, az első szállítmány van feltüntetve: 20 szekér, 350 kila.) 125