Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Baden-Württemberg
TÖRTÉNETI BEVEZETŐ A kelet-közép-európai török háborúban a baden-badeni őrgrófok két nemzedéke vett részt I. Lipót császár szövetségeseként. Lajos Vilmos őrgrófon kívül — aki Giovanni Norbert Piccolomini, Raimondo Montecuccob, Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő herceg mellett I. Lipót császár öt legismertebb tábornoka közé tartozott - két nagybátyja, Hermann (1628—1691) és Lipót Vilmos (1626—1671) baden-badeni őrgróf is jelentős szerepet vállalt a törökellenes küzdelmekben. Lipót Vilmos az 1661-es erdélyi hadjáratban Montecuccob császári főparancsnok mellett altábornagyként vezette a gyalogságot. 1663-ban tábornaggyá nevezték ki, 1664-ben Szentgotthárdnál a Rába folyó mellett győzött a török ellen. 1669-ben a varasdi főkapitányság élére került, ott halt meg 1671-ben. Hermann őrgróf 1671-től az osztrák Habsburgok táborszernagya, 1682—1689 között a bécsi Udvari Haditanács elnöke és vezértábornagy, aki a törökellenes háború hivatalos vezetője volt. Lajos Vilmos őrgróf (1655-1707) 1683-tól 16924g vett részt a törökellenes küzdelmekben. Amikor a császár 1689-ben Lotharingiai Károly herceget bízta meg a Franciaország ellen vívott háború vezetésével, Badeni Lajost nevezte ki a törökök ellen küzdő sereg főparancsnokává. A következő években a hadiszerencse hol a császáriaknak, hol a törököknek kedvezett. 1691-ben Lajos Vilmos őrgróf Szalánkeménnél, a Duna közelében vívott ütközetben olyan jelentős győzelmet aratott, amely kihatott a háború későbbi menetére és a karlócai béketárgyalásokra is. 1692-ben a nyugati hadszíntérre vezényelték, a franciák ellen. Érdemei elismeréseként a kortársak „Törökverő Lajos”-nak (Türkenlouis) nevezték, 1692. augusztus 14-én pedig megkapta a legmagasabb kitüntetést, az Aranygyapjas Rendet. A baden-badeni őrgrófokat a katolikus vallás kötötte a Habsburg-házhoz. Ez a kapcsolat Badeni Lajos és Franziska Sybilla Augusta Sachsen-Lauenburg-i hercegnő házassága után különösen megerősödött. A Sachsen-Lauenburg-i hercegek már a házasság előtt is a Habsburgok kegyében állottak, a harmincéves háborúban a liga érdekében kifejtett tevékenységük miatt. Érdemeikért III. Ferdinánd császár a csehországi schlackenwerthi kastéllyal és uradalommal ajándékozta meg őket. Julius Franz von Sachsen-Lauenburg herceg, Sybilla Augusta apja, halála előtt végrendeletileg a császárt tette meg két leánya gyámjává. Badeni Lajos Sybilla Augustával kötött házassága után a schlackenwerthi kastély lett a baden-badeni őigrófok rezidenciája, a nagy hadvezér innen indult el törökellenes hadjárataiba. 643
