Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Baden-Württemberg
Mind a Baden-Badeni, mind a Baden-Durlachi őrgrófság területe katonai-közigazgatási szempontból a Sváb Birodalmi Kerülethez tartozott. A Sváb Kerület a 17. században körülbelül a Rajna, Jagst és Lech folyóktól a Bodeni tóig terjedt (ez nagyjából a mai Baden-Württemberg Szövetségi Tartománynak felel meg). A Sváb Kerület tagjai a kerületi gyűléseken döntöttek a territórium védelmével összefüggő kérdésekről, többek között az úgynevezett törökellenes-segély (Türkenhilfe) ügyéről is. A török háborúk idején Károly Gusztáv baden-durlachi őrgróf (1648—1703) mint főstrázsamester vezette azokat a csapatokat, amelyeket a Sváb Kerület a császár rendelkezésére bocsátott. A badeni őigrófok önkéntesként vettek részt a törökellenes küzdelmekben. A hadjáratok számukra anyagi előnnyel nem jártak, de hímevet és dicsőséget biztosítottak a Baden- Badeni és a Baden-DurlachiTiáznak. LEVÉLTÁRI ADATOK KARLSRUHEI TARTOMÁNYI FŐLEVÉLTÁR (GENERALLANDESARCHIV KARLSRUHE) D—7500 Karlsruhe 1, Nördliche Hildapromenade 2. Az iratanyag, amelyet a kelet-közép-eúrópai török háborúkkal kapcsolatban a Tartományi Főlevéltárban őriznek, néhány badeni őrgrófnak a császári vezérkarban való részvételére, vagy a katonai és politikai események iránti érdeklődésére és gyűjtő tevékenységére vezethető vissza. A vizsgált korszak anyagának mintegy kétharmada a baden-badeni, a többi a baden-durlachi ágtól származik. A Badeni őrgrófságot (Badische Markgrafschaft) 1535-ben két részre, az úgynevezett Baden-Badeni (vagy felső) katolikus és a Baden-Durlachi (vagy alsó) evangélikus őrgrófságra osztották. A baden-badeni ág kihalása után (1771) a levéltári anyag a családi birtokkal együtt a baden-durlachi ágra szállott, később az archiváliák a Tartományi Főlevéltárba kerültek. Az iratanyag provenienciája, azaz hogy az iratok a Baden-Badeni, vagy a Baden-Duriachiházból származnak-e, ma már csak az egyes dokumentumok keletkezési ideje alapján állapítható meg. A Tartományi Főlevéltár ma a két badeni ág (1771-től Badeni Egyesített őrgrófság, 1803-tól Badeni Választófejedelemség, 1806 után Badeni Nagyhercegség) levéltári anyaga mellett a Baden térségében birtokkal rendelkező birodalmi városok, az 1803 után szekularizált kolostorok és mediatizált nemesség iratait is őrzi. Az intézmény mintegy 23 700 fin. levéltári anyaggal rendelkezik, ezen belül kb. 120 000 oklevél, 60 000 ügyviteli- és jegyzőkönyv, 20 000 térkép és tervrajz, továbbá 20 000 kép található. 644
