Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)

Északrajna-Vesztfália

az arnsbergi és münsteri közigazgatási kerületekre (Regierungsbezirke) korlátozódik. Ennek megfelelően a megszüntetett Minden-i porosz közigazgatási körzet iratai (1816— 1947) Münsterből Detmoldba kerültek, míg ugyanezen terület korábbi iratai és egyéb dokumentumai Münsterben maradtak.

A Münsteri Állami Levéltár jelenleg 100 000 db. oklevéllel (a legrégebbi 813-ból származik), 27 000 fm. irattal, s mintegy 82 000 db. tervvel és fényképpel rendelkezik, a levéltári különgyűjtemények (pecsét, fotó, plakát és röpirat) mellett.

A levéltár 150 000 kötetes könyvtára elsősorban hely-, szerv- és hivataltörténeti munkákból áll.

A FORRÁSANYAG ISMERTETÉSE

VESZTFÁLIAI HERCEGSÉG (HERZOGTUM WESTFALEN)

A hercegség 1802—1803-ig a Kölni Választófejedelemséghez tartozott. Területe a mai Olpe és Hochsauerland Kerületekből, valamint a Soest és Mark Kerület egyes részeiből állt. Uralkodója a kölni választófejedelem volt, de a hercegség elég távol feküdt a központtól, ezért az arnsbergi tanács látta el a kormányzás feladatait. így a hercegség viszonylagos önállósággal rendelkezett.

Vesztfáliai Hercegség, tartományi rendek iratai (Herzogtum Westfalen, Landstände, Akten)

„A 308”-as leltári egység 1685-1746 1-3. köt.

585. sz. A tartomány gyűlésre delegált két tanácsos, Dr. Rembert Adam Budde és Dr. Anthon Berg jelentése törökadó kivetéséről, és Miksa Henrik választófejedelem válasza, 1685.

586. sz. A tartományi rendek levele a választófejedelemhez a törökellenes háború céljaira kivetett adóról, 1685.

605. sz. Johann Andreas Kraudt, a Brandenburgi Választófejedelemség berlini megbízottjának reverzálisa, melynek értelmében jogosult 200 római hónapnak megfelelő összegű adó átvételére. A pénzt a Vesztfáliai Hercegség tartományi rendjeinek kell előteremteniük, 1693.

731