Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)

Északrajna-Vesztfália

935. sz. Johann Bausen, rütheni lelkész jelentése a klérus törökadó-hátralékáról (1685, 1744) 1746.

1085. sz. Miksa Henrik választófejedelem elrendeli, hogy a klérus is fizessen törökadót,

1685.

3123. sz. A törökadó kivetése, 1717-1719.

Az iratok nyelve: német Az iratok tárgy szerint rendezettek. Levéltári segédlet: tárgy szerinti mutató.

MÜNSTERI HERCEGÉRSEKSÉG (FÜRSTBISTUM MÜNSTER)

A hercegérsekség 1802-ig önálló egyházi terület volt Münster székhellyel. Felső (Oberstift) és alsó (Niederstift) érsekségi területből állt. Az előbbi megközelítően a mai Borken, Coesfeld és Warendorf Kerületeknek, valamint a Güterslohi, Hammi, Recklinghauseni, Steinfurti és Unnaui Kerületek egyes részeinek, az utóbbi a Cloppenburgi és Vechtai Alsószász Kerületeknek, valamint az Emslandi Kerület nagyobbik részének felelt meg. A hercegérsekség egy ideig perszonálunióban állt a Kölni Választófejedelemséggel. Uralkodója a káptalan által választott hercegérsek, üresedés esetén maga a káptalan volt.

Münsteri Hercegérsekség, ediktumok (Fürstbistum Münster, Edikte)

„A 59”-es leltári egység 1683-1717 1-2. köt.

909. sz. „Edictum de precibus decem horarum pro implorando Dei auxilio contra Turcos” (Tízórás imádkozás elrendelése Isten segítségéért a törökök ellen), 1683. június 8.

929. sz. Felhívás minden alattvalóhoz, hogy jó cselekedetekkel kérjék Isten segítségét a török ellen, 1685. március 6.

931. sz. A törökellenes háború miatt különleges személyi hadiadó kivetése, 1685. március 10.

937. sz. Hálaadó imát rendelnek el a császári csapatok győzelmei alkalmából, 1685. augusztus 31.

732