Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Északrajna-Vesztfália
ahogy valamennyi, a hadi eseményektől közvetlenül nem sújtott területet, a vesztfáliai tartományokat sem érintette érzékenyen a 17. század végén. Csupán az élet néhány területén jelentkezett felszínesen a török ’’jelenlét”. A coesfeldi és az osnabrücki gimnáziumokban 1688-ban, a münsteri Paulinumban 1689-ben és a siegeniben 1694-ben iskoladrámákban dicsőítették a törökök felett aratott győzelmeket. Török foglyok kerültek a tartományokba, s közülük többen megkeresztelkedtek. A keresztelőket, ha az áttértek magasabb társadalmi rétegből származtak, fényes külsőségek között és nyilvánosan ünnepelték meg. Két törököt, Achan (Hasszán) pasát és Cadyra-t (Kativa), akiket Ottó lippei gróf és tábornok az 1683-1689-es török háborúból hozott Detmoldba, 1693-ban keresztelték meg, és 1697-ben házasítottak össze Simon Friedrich és Henriette Sternbergként. Tartományfői ediktumok rendeltek el hálaadó ünnepségeket olyan győzelmekért, mint amilyen Buda visszafoglalása volt, valamint imádságokat a törökök elleni sikerekért, önmagáért beszél azonban, hogy az imákat esetenként összekötötték a jó időjárásért való könyörgéssel. A birodalom észak—nyugati területein élő emberek nyilván felfogták a török veszélyt, de az nagyon távolinak tűnt számukra. Ugyanebben az időben az északnyugati német területeket a Franciaország elleni harcok sújtották. XIV. Lajos hódító háborúi idején az emberek gondolkodásában és a vesztfáliai fejedelmek politikájában sokkal nagyobb szerepet játszott Franciaország, mint a Török Birodalom. LEVÉLTÁRI ADATOK I. ÉSZ AKRAJNA-VESZTFÁLJAI MÜNSTERI ÁLLAMI LEVÉLTÁR (NORDRHEIN -WESTFÄLISCHER STAATSARCHIV MÜNSTER) D—4400 Münster, Bohlweg 2. Amikor 1815-ben Vesztfália a Porosz Királyság részévé vált, a kormányzat elrendelte az összes korábbi, 1802—1803-ban szekularizált egyházi terület, függő viszonyba került uralkodó, feloszlatott kolostor és a napóleoni időszakban működő hivatal iratanyagának összegyűjtését és rendezését. Ezt a munkát több irattárban végezték, végül 1829-ben a münsteri levéltár lett a vesztfáliai tartomány központi levéltára, ahová a többi irattár anyagát is beszállították. A dokumentumok osztályozása a proveniencia elve szerint történt, azaz a korábbi tartományi területek, kolostorok, hivatalok és nemesi családok iratai 1816-tól külön fondokba kerültek. 1963-ban a korábbi lippei tartomány detmoldi levéltárából létrehozták az Északrajna— Vesztfáliai Detmoldi Állami Levéltárat, és azóta a Münsteri Állami Levéltár illetékessége 730
