Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)
BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig
lönleges katonai tehetséget. A Habsburg kormányzat azonban mereven ellenállt Thököly igényeinek és Ince pápánál sem talált kedvező fogadtatásra. 1 * 2 Thököly az ország önálló államiságát és a protestánsok szabad vallásgyakorlatát kívánta biztosítani, szerette volna, ha — amint 1684. augusztusi pátensében kijelentette — az ország másfél évszázados harcai a török ellen — „sok helyre halomban vágott vitézek testei, melliek keresztény vallások a Nemzetek szabadságáért elhullottanak" nem esnek ki Európa tudatából. 1 * 3 Bízott Franciaországban, a protestáns államok segítségében, hogy felső-magyarországi fejedelemségét belefoglalják a török-Habsburg békébe. 114 Nevét tollúkra tűzték a pamfletírók, visszhangozták a Habsburg császárt támadó és védő röpiratok1 x 5 Miért fogatta le 1685. október 15-én a nagyváradi pasa? Átállási szándékai miatt, vagy mert a francia politika elejtette, esetleg a megszorult Porta valóban személyében látta az egyetlen akadályát annak, hogy Béccsel békét köthessen? Ma sem döntötte el még a történettudomány. Vezérüket vesztett katonái ezredkötelékekben álltak át a Szent Liga csapataihoz, mintegy 10 000 kiváló fegyveressel gyarapítva a török ellen felvonuló keresztény hadsereg létszámát. Thököly ugyan 1686 elején visszanyerte szabadságát, de véglegesen a török oldalára szorult, s kényszerpályáról nem tudott kitömi, nemzetközileg teljesen eljelentéktelenedett, sőt a keresztény világ inkább ellenérzésekkel, mint részvéttel tekintett ra.' " Erdély fejedelme Apafi Mihály többször kijelentette készségét, hogy a Szent Liga oldalára áll. Körülvéve azonban Temesvár, Lúgos, Karánsebes, Várad török őrségeivel és a nagyvezér vállalkozásait segédcsapatokkal segítő moldvai és havasalföldi vajdákkal, nyíltan nem cselekedhetett. Hosszú titkos diplomáciai tárgyalásokat kezdett, hogy Béccsel szerződést kötve, pénzzel, élelemmel és téli szálláshelyet adva segítse a Szent Liga vállalkozását, Lipót császár és magyar király pedig szavatolja, hogy elismeri és nem sérti meg a fejedelemség szuverén államiságát. 1686. június 28-án Lipót császár aláírta azt a titkos egyezményt, amelynek értelmében a fejedelemséget beveszi a Szent Liga hatalmai közé, a törökkel kötendő békébe Erdélyt belefoglalják, a fejedelemség határait elismeri, a fejedelemség egykori területeit, amelyeket a török tart megszállva, ha felszabadulnak, Erdélyhez csatolja, a fejedelem jogait, az ország törvényeit és a négy bevett vallás szabad gyakorlatát megtartja. Az egyezmény további vizsgálatokat igényel. Tudjuk, hogy a török harapófogójában Apafi és politikusgárdája késlekedett, III. (Sobieski) János és a brandenburgi választófejedelem is várakozást javasolt Apafinak, amikor Erdély jövőjéről dönt. Az egyezménynek mégis nagyobb jelentősége volt. Egy Gyulafehérvárott, 1686. július 28-án kelt másolatot Anglia az „Egyezmények" iratai gyűjteményében őrzött meg. 1 * 7 Végül Erdély sem vehetett részt államhatalmi szinten a Szent Liga vállalkozása-' ban. Mindebből következett, hogy a magyar katonaság a török háborúban nem intézményes egységben harcolt, nem volt saját szervezete, gondviselője, államhatalma, ahol külön számontartották volna létszámát, tetteit, érdekeit; A magyar végvári rendszert 1686 nyarán kezdik beépíteni a császári hadszervezetbe.. A brandenburgi, a szász, a bajor csapatok katonáinak tetteit egymással versengő hadi tudósítók röppentgették világgá, a magyar hajdúnak vagy lovasvitéznek különlegesen szenzációs cselekedetet kellett végrehajtani, hogy megemlékezzenek róla, mint Petneházy Dávid, Fiáth János és mások példái bizonyítják. Természetes, hogy amikor drága a katona, nagy érték a jól kiképzett harcos, a legveszélyesebb helyekre azokat teszik, akiket kevésbé pártfogolnak. Lotharin34
