Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

giai Károly herceg főjelentése szerint a magyar hajdúkat ügyességük, bátorságuk miatt állítják a rohamoszlopok élére, összességében 1683—1687 között mintegy 14—20 ezer magyar katona harcolt a török ellen. Az ország népességszámához, és általános megterheléséhez viszonyítva ez nem kevés. Különösen nem, ha meggondoljuk, hogy az ország hadszíntér és hátország egyszerre.. Magyarország emellett adóval, élelemmel, ostrom- és hadiszerekkel, mérhetetlen mennyiségű fuvarral és munkával vett részt a háborúban. A hadseregtartás terhei, az ellátatlan katonaság erőszakoskodásai és a központi hivatalok és haditisztek terrorisztikus módszerei miatt azonban egyre nagyobb feszültségek halmozódtak fel a társadalomban.

1 i s A Szent liga tehát széthúzó és összetartó erők bonyolult játékterében működött. Miközben a török elleni nemzetközi összefogás magját alkotó szövetséget is belső feszültségek terhelték. A hadierő, a diplomáciai tekintély és a szervezői technikai súlypont a Habsburg Birodalomba helyeződött, de pénzzavaraival, belső rendi és nemzeti ellenzékével, mindenekelőtt pedig hátában Franciaországgal Lipót császár kormányzatának különösen sok ellentmondást és nehézséget kellett megoldania. Európa török elleni összefogása valójában a hatalmi erőviszonyok rendkívül billenékeny egyensúlyán nyugodott. Mi tartotta össze, mi tette működőképessé? Három egymással is összefüggő körülmény: a háború anyagi fedezete, a látványos hadisikerek és végül az európai közvélemény. Ez a minden addigi háború léptékét területi kiterjedésben, a katonaság létszámában és a hadiszerek mennyiségében messze meghaladó háború nyelte a pénzt. Költségeit sem a Velencei Köztársaság kincstára, sem Lengyelország, sem a Habsburg országok önmagukban nem tudták fedezni. Csak a Habsburg hadsereg fenntartása átlagban kb. (1684: 3 400 000, 1695: 24 538 020) évi 20 millió forintot kívánt.

1 ** Magyarország adója évi 2,3, majd 4 millió. 12

° A Cseh Korona országai 1683-ban 1 millió 170 000 forintot, 1684-ben 1,5 milliót fizettek adóban*- 2 * A háború költségeit alapjában Ince pápa teremtette elő. Kisajátította az egyházi jövedelmek egyharmadát, mozgósította az egyházi vagyont, adakozásra késztette az olasz hercegeket és az egyházi és világi közösségeket. A hatalmas költségek fedezetére azonban ez nagyon kevésnek bizonyult. A „bankár pápának" nevezett Ince pápa takarékos és racionális pénzgazdálkodással'rendbehozta a Pápai Állam pénzügyeit s néhány év alatt felszámolta az elődeitől örökölt 120 millió rajnai forintra rúgó kincstári hiányt. A nyugati pénzvilág addig el nem ért forrásait a konverziónak nevezett művelettel nyitotta meg. Ennek lényege abban állt, hogy egyrészt 3%-ra szállította le az addig 4%-os kamatot, amit a 16. század óta a pápák által pénzemberek, bankok kezébe engedett római egyházi és világi hivatalok bevételei után a részvényeseknek fizettek. Másrészt pedig Ince pápa maga köré gyűjtötte az új tőkéseket, új bérleteket engedélyezett nekik 3%-os kamattal. Ebből az új bérleti díjból kifizette a régi bérlőket és a bérleteket tőkeerős vállalkozók kezébe juttatta. Ugy tűnik, hogy a történettudomány még korántsem aknázta ki a török háborúra költött összegek pápai elszámolásainak gazdag anyagát. Ezekben a számlákban nemcsak hatalmas összegek található, hanem olyan tételek, mint élelmiszer, fegyver, lőszer vásárlási és szállítási költségek, ökörvásárlások és ököreladások költségei, zab és széna ára a hadsereg lovainak s „a kozákok részére szövet vásárlásából és annak megvarratásából származó költségek". A pápa a Szent Liga kötelékében harcoló valamennyi országot segí+ te pénzzel és különböző juttatásokkal.

122 Gyógyszerekben és kötszerek35