Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

vényenkívüliség határaira szorul és éppen ezért nagyon sérülékeny. 1683—1684-ben sok érv szólt volna amellett, hogy ne pocsékolja maradék erejét fegyveres harcra egyik olda­lon sem. Várja ki, amíg átzúg feje felett a háború tüzes szekere. Azonban „a fegyveres semlegesség, közvetítés, béke és egyensúly" — ez a svéd út Magyarország földrajzi, törté­nelmi és politikai viszonyai között járhatatlan volt. Apafi Mihály fejedelem megkísérel­te, hogy mint tárgyalási közvetítő a Habsburg s a török fél között alakítson ki önálló működési teret magának. Próbálkozását szinte elsöpörték a hadi események. • ° 7 Magyarország a Szent Liga török háborújában csak egyetlen utat választhatott: minden erejével, tehetségével vegyen részt a nemzetközi szövetség vállalkozásában, államhatalmi szinten, intézményesen. Erre vitték történelmi hagyományai, hiszen politikusok sora, de méltán állíthatjuk, hogy egész társadalma úgy várta az európai török ellenes koalíciót, mint az „ígéret idejét". Ezt kívánták fejlődésének követelményei: az országegység meg­teremtése, államiságának megőrzése és továbbvitele. Csakhogy a királyság külkapcsolatai és a fejedelemség külpolitikája szempontjából a Szent Liga abban a hatalmi összetétel­ben, ahogyan létrejött, kevés fogódzót nyújtott. A hagyományos magyar politikai kul­túrát a francia és a lengyel orientáció mellett az jellemezte, hogy a protestáns német fe­jedelemségekkel, Svédországgal, Hollandiával és Angliával épített ki kapcsolatokat. Velencével Zrínyi Miklós idejében még eleven összeköttetései az utolsó évtizedekben meglazultak. A Szent Liga hatalmai közül egyedül Lengyelországgal sikerült Apafi feje­delemségének elevenebb összeköttetést teremteni. III. (Sobieski) János maga is szívén viselte Erdélyország önállóságának ügyét. 108 XI. Ince pápa rokonszenvvel foglalkozott Magyarország helyzetével. A nagy érsekek, Pázmány Péter és Lippay György nagyszabá­sú politikai koncepció jegyében munkálkodtak annakidején a török elleni védelem meg­teremtése, majd az offenzív háború kirobbantása érdekében. Szelepcsényi György érsek kevésbé mutatkozott önálló politikusnak, tevékenysége még alaposabb feltárásra vár. Szelepcsényi 1685-ben bekövetkezett halála után utóda Széchenyi György hatalmas adományokkal, kórházalapításokkal segíti a háborút, önálló politikára, hathatós új dip­lomáciára azonban már nincs nagy lehetősége. 1 ° 9 Esterházy nádor a fegyveres részvétel súlyától remélte, hogy a királyság legfőbb méltó­ságát megillető helyet nyerhet a nemzetközi szövetség fórumain. A királyság három nyu­gati régiójának - Alsó-Magyarország, a Dunántúl és Horvátország - végváraiból 1683 őszétől kezdve összesen mintegy 10—12 ezer főnyi vitézlő sereg vett részt a török elleni harcokban. A visszafoglalt várak: Vác, Esztergom kapitányi tisztségébe magyarok kerül­tek. Esterházy nádor jelentős 15 000 főnyi hadsereggel harcolt Buda alatt az 1684. évi ostrom idején, s egy elnyert török zászlót küldött Ince pápának, az Érsekújvár ost­romának sorsát eldöntő táti csatát, amelyet Lotharingiai Károly vívott a török felmentő sereggel, az esztergomi magyar lovasság beavatkozása fordította győzelemre. 110 Mivel azonban a magyar katonaságot a császári ezredek kötelékeibe szervezték be, parancsno­kaik, mint a császári hadsereg tisztjei kaptak beosztást, a nádori méltóság elvesztette je­lentőségét. 1 11 Thököly mindvégig kapcsolatban maradt III. (Sobieski) Jánossal és a kahlenbergi csata után azonnal óvatos lépéseket tett, hogy átálljon a Szent Liga oldalára. Szándékát a len­gyel király messzemenően segítette, bár mint politikust nagyon kritikusan ítélte meg. Thököly átállását Lotharingiai Károly herceg sem ellenezte, mert értékelte benne a kü­33

Next

/
Thumbnails
Contents