Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

vényenkívüliség határaira szorul és éppen ezért nagyon sérülékeny. 1683—1684-ben sok érv szólt volna amellett, hogy ne pocsékolja maradék erejét fegyveres harcra egyik oldalon sem. Várja ki, amíg átzúg feje felett a háború tüzes szekere. Azonban „a fegyveres semlegesség, közvetítés, béke és egyensúly" — ez a svéd út Magyarország földrajzi, történelmi és politikai viszonyai között járhatatlan volt. Apafi Mihály fejedelem megkísérelte, hogy mint tárgyalási közvetítő a Habsburg s a török fél között alakítson ki önálló működési teret magának. Próbálkozását szinte elsöpörték a hadi események. • ° 7 Magyarország a Szent Liga török háborújában csak egyetlen utat választhatott: minden erejével, tehetségével vegyen részt a nemzetközi szövetség vállalkozásában, államhatalmi szinten, intézményesen. Erre vitték történelmi hagyományai, hiszen politikusok sora, de méltán állíthatjuk, hogy egész társadalma úgy várta az európai török ellenes koalíciót, mint az „ígéret idejét". Ezt kívánták fejlődésének követelményei: az országegység megteremtése, államiságának megőrzése és továbbvitele. Csakhogy a királyság külkapcsolatai és a fejedelemség külpolitikája szempontjából a Szent Liga abban a hatalmi összetételben, ahogyan létrejött, kevés fogódzót nyújtott. A hagyományos magyar politikai kultúrát a francia és a lengyel orientáció mellett az jellemezte, hogy a protestáns német fejedelemségekkel, Svédországgal, Hollandiával és Angliával épített ki kapcsolatokat. Velencével Zrínyi Miklós idejében még eleven összeköttetései az utolsó évtizedekben meglazultak. A Szent Liga hatalmai közül egyedül Lengyelországgal sikerült Apafi fejedelemségének elevenebb összeköttetést teremteni. III. (Sobieski) János maga is szívén viselte Erdélyország önállóságának ügyét.

108 XI. Ince pápa rokonszenvvel foglalkozott Magyarország helyzetével. A nagy érsekek, Pázmány Péter és Lippay György nagyszabású politikai koncepció jegyében munkálkodtak annakidején a török elleni védelem megteremtése, majd az offenzív háború kirobbantása érdekében. Szelepcsényi György érsek kevésbé mutatkozott önálló politikusnak, tevékenysége még alaposabb feltárásra vár. Szelepcsényi 1685-ben bekövetkezett halála után utóda Széchenyi György hatalmas adományokkal, kórházalapításokkal segíti a háborút, önálló politikára, hathatós új diplomáciára azonban már nincs nagy lehetősége.

1 ° 9 Esterházy nádor a fegyveres részvétel súlyától remélte, hogy a királyság legfőbb méltóságát megillető helyet nyerhet a nemzetközi szövetség fórumain. A királyság három nyugati régiójának - Alsó-Magyarország, a Dunántúl és Horvátország - végváraiból 1683 őszétől kezdve összesen mintegy 10—12 ezer főnyi vitézlő sereg vett részt a török elleni harcokban. A visszafoglalt várak: Vác, Esztergom kapitányi tisztségébe magyarok kerültek. Esterházy nádor jelentős 15 000 főnyi hadsereggel harcolt Buda alatt az 1684. évi ostrom idején, s egy elnyert török zászlót küldött Ince pápának, az Érsekújvár ostromának sorsát eldöntő táti csatát, amelyet Lotharingiai Károly vívott a török felmentő sereggel, az esztergomi magyar lovasság beavatkozása fordította győzelemre.

110 Mivel azonban a magyar katonaságot a császári ezredek kötelékeibe szervezték be, parancsnokaik, mint a császári hadsereg tisztjei kaptak beosztást, a nádori méltóság elvesztette jelentőségét.

1 11 Thököly mindvégig kapcsolatban maradt III. (Sobieski) Jánossal és a kahlenbergi csata után azonnal óvatos lépéseket tett, hogy átálljon a Szent Liga oldalára. Szándékát a lengyel király messzemenően segítette, bár mint politikust nagyon kritikusan ítélte meg. Thököly átállását Lotharingiai Károly herceg sem ellenezte, mert értékelte benne a kü33