Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

Belgium a francia támadásra fegyverrel felel,kénytelen védeni önállóságát. Ez az egyetlen ország, ahol a török elleni háború kezdetén keresztény katonaság harcol egymással. Majd amint 1684. augusztus 15-én megkötik a regensburgi békét, a belgákat saját belső ügyeik kötik le, a szövetséget nem vállalják, de a belga önkéntesek, például a Liege-i aknászok, bőven hallatnak magukról a magyarországi török harcok idején.

9 s Svédország 1663-1664-ben még tetemes áldozatokkal volt kész résztvenni a törökellenes szövetségben. 1683-84-ben a Dánia és Brandenburg részéről fenyegető háborús veszély és korábbi hadiveszteségei miatt, bár Franciaországtól eltávolodott és 1682-ben Lipót császárral defenzív szövetségre lépett, áUamhatalmi szinten álláspontját a „fegyveres semlegesség, közvetítés, béke és egyensúly" elve jellemezte.

96 Ennek ellenére a király engedélyével több svéd önkéntes harcol velencei zászlók alatt és Magyarországon. A török ellen Velence oldalán hadbaálló svéd csapatok főparancsnoka gróf Otto Wilhelm von Königsmarck.

97 A svéd korona a brémai és pomeraniai birtokai révén a rendekkel megállapodva 1000 főnyi hadsereget állított ki, amely azonban csak az ostrom utolsó napján érkezett meg Buda alá.

98 A Német Birodalom fejedelemségei erejükhöz, önállóságukhoz mérve Lipót császárral kötött katonai szövetségben külön szerződésekben rögzítették kötelezettségeiket, és hadiadó megváltásként vagy tetemes összeg ellenében 3000—10 000 főnyi, kiváló harci felkészültségű hadsereget küldtek Buda alá. Az új levéltári tájékoztató anyaga messzemenően megerősíti azt a korábban is ismert tényt, hogy a császár és a fejedelmek viszonyát sok feszültség terhelte. A szász választófejedelemség az 1680-as évek elején felállított állandó hadserege Bécs alatt esett át a tűzkeresztségen, ül. János György szász választófejedelem élete is veszélyben forgott. A Habsburg kormányzattal azonban megromlott a viszonya. Megállapodásuk szerint zsoldért küldött hadsereget Buda megvételére, majd váltakozó létszámmal és feltételekkel mindvégig részt vett a magyarországi harcokban, miközben a választófejedelemség hadseregének egy része 1684—1688-ban a Velencei Köztársaság zsoldjában harcolt a török ellen, főleg a Peloponnészosz félszigeten.

99 Brandenburg 1656-ban Frigyes Vilmos választófejedelem erős központi hatalmának kiépítése során létrehozott 22 000 főnyi állandó hadseregét, bár külpolitikájában elfordult Franciaországtól, még nem bocsátotta Lipót császár rendelkezésére, csak 1000 katonát indított Bécs felmentésére. Az 1684. évi március 1-i szerződés értelmében Frigyes Vilmos 2000 főnyi segélycsapatot küldött a lengyel királynak. A Habsburg kormányzat berlini követének sikeres tárgyalásai következtében jött létre 1686. április 1-én a titkos szerződés Lipót császár és Frigyes Vilmos között, amelynek értelmében 150 000 birodalmi talér ellenében összesen 8269 főnyi segélyhadat indítanak a kiváló Hans Adam Schöning főparancsnoksága alatt Buda ostromára.

í0

° A Badeni tartomány őrgrófjai régi, főleg az 1661—1664. évi háború hagyományai jegyében kapcsolódtak be a török elleni harcokba, Badeni Lajos, a „Türkenlouis" a főseregtől különálló, a császári vő, Miksa Emanuel bajor választófejedelem vezetése alatt álló hadsereg tényleges főparancsnoka volt.

101 A Bajor Választófejedelemség az 1684 áprilisi és novemberi szerződések értelmében küldött csapatokat Magyarországra. Az 1686. évi hadműveletekben 350 000 forint fejében 8000 főnyi hadsereggel vettek részt. A német fejedelemségek ezen kívül is jelentősen kivették részüket a háborúból, Köln városa például egymaga két századot állított ki a török ellen.

102 31