Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

dalom európai hatalmát.

83 Amint elnyerte a pápai tiarát, már a következő évben, 1677ben megpróbálkozott, hogy összefogja az európai uralkodók erejét. Súlyos nehézségeket kellett leküzdenie, össze kellett békítenie Bécset és Varsót, semlegesíteni a francia-Habsburg ellenséges viszonyt, leküzdeni Velence és a Habsburgok kölcsönös bizalmatlanságát, békét teremteni Oroszország és Lengyelország között, számolnia kellett a török alatt élő keresztényekkel és missziókkal, és meg kellett oldani a magyar királyság és az erdélyi fejedelemség helyzetét. E sokirányú diplomáciai munkában olyan kiváló nunciusok segítették, mint Pallavicni bíboros, a pápai állam varsói követe*

4 és Buonvisi bécsi nuncius.

8 s Éveken át végzett következetes diplomáciai munka eredménye volt tehát, hogy viszonylag rövid idővel a bécsi győzelem után, 1684. március 5-én aláírták Velence, Lengyelország és Habsburg Birodalom megállapodását a török elleni háborúra.

86 A Szent Liga tagjai között a pápa védnöksége hivatott biztosítani az egyetértést, azt, hogy a háború folyamán más keresztény országot nem támadnak meg és egymás fegyverrel megnyert területére nem tartanak igényt. XI. Ince pápa ugyan már 1684 júliusában felszólította az orosz cárokat, hogy a Liga alapokmányainak megfelelően lépjenek be a szövetségbe,

8 7 de még csaknem másfél évre van szükség, hogy a lengyel-orosz ellentétet leküzdjék és Oroszország vállalva szövetségi kötelezettségét (1686) a török s főleg a krími tatárok ellen fordítsa fegyvereit.

8 8 Franciaország távolmaradt a szövetségtől, de a pápa közbenjárására megígérte, hogy a török háború idején nem kezd ellenségeskedést a Habsburg Birodalommal89 A legkeresztényibb királyt azonban élénken foglalkoztatta a kibontakozó háború. A Földközitenger partjainak török erődjeiről készített három kötetes térképegyüttes, amelynek egyik darabját csak nemrégiben szerezte meg a Bibliotheque National Földrajzi Osztálya, már címével is sejteti, hogy a király komolyan játszott a gondolattal, hogy beavatkozik a török háborúba. A térképek ugyanis a király óhajára készültek „azzal a szándékkal, hogy a király e területeket lerohanja és birtokába vegye". Franciaország bécsi követének jelentései pedig ma még számba sem vehető bőséggel tájékoztatták XIV. Lajost a magyarországi eseményekről. Francia önkéntesek, hadmérnökök és tudósítók szép számmal tevékenykedtek Buda alatt és a török háború más hadszínterein.

9 ° Spanyolország távol tartotta magát a szövetségtől. A régi tervekben még a török ellem harc oszlopának tekintett Hispániában az európai hatalmi viszonyok megváltozása miatt következett be fordulat.

91 II. Károly spanyol király talán az egyetlen uralkodó, aki egyenesen és nyíltan ellenzi, hogy az osztrák Habsburgok a török elleni háborúban fecsérlik erejüket, miközben először nyugati határaik védelmére kellene gondolniok. Burgomayne, a bécsi spanyol követ mindvégig a török háború kibontakozásának megakadályozásán, majd mielőbbi befejezésén munkálkodott, és politikájának az udvari arisztokrácia körében tekintélyes pártot sikerült megnyernie.

92 Közéjük tartozott a Haditanács elnöke Badeni Hermann, Strattmann udvari kancellár és Eleonóra császárné is.

S3 Mégis spanyol önkéntesek, főleg főúri családok sarjai és katalánok igen nagy számban vesznek majd részt Buda ostromában. Portugália azért nem lépett be a szövetségbe, mert 1640-ben kivívott függetlenségének nemzetközi elismertetése és megvédése kötötte le minden anyagi és diplomáciai erejét.*

4 30