Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 1. Konstantinápolytól Bécsig

szék évszázados kérdésére — az oszmán hatalom gyökerei pedig mélyen a szárazföldbe nyúlnak, következésképpen a szárazföldön kell legyőzni.

2 7 Ha azonban egységben vizsgáljuk a korabeli Európát és a későbbi Szent Ligák próbálkozásait, akkor további következtetésekre juthatunk. Európát jobban lekötötték a maga belső problémái, mint az oszmán veszedelem. Nagyobbak a belső feszültségek, mint a keresztény-török ellentét. A lepantói csata esztendejében már egy évtizede dúl a francia polgárháború, a keresztény gályák győzelmét hamarosan a Szent Bertalan-éj homályosítja el, és a németalföldi szabadságharc jobban i foglalkoztatja Európát, mint a török flotta megújuló ereje. De az is meglehet, hogy a hatalom és a gazdaság új forrásaiért hajszolják egymást versenybe spanyolok, franciák, angolok, hollandok. Lepantó évében nyitják meg a londoni tőzsdét, s az angolok még ugyanabban az évben megalapítják az Eastland Company-t és a Turkey Company-t. 1588-ban megsemmisítik a pogányok fölött győzedelmeskedő spanyol armadát és két év múlva elindul hódító útjára a Kelet Indiai Társaság. A búcsúzó évszázad még egy nagy tapasztalatot ad át a következőnek: a török nemcsak egyedül tengeri csatában nem verhető meg, hanem csupán csak a szárazföldre szorítkozó hadjárattal sem győzhető le. Báthori István, aki már mint frissen megválasztott erdélyi fejedelem élte meg Lepantót, 1576-ban, amint elfoglalja a lengyel trónt, Közép-Európa keleti térségeinek államait összefogva tervezi, hogy visszaszoríthatják a török hatalmat.

2 8 Báthori István tervét — ha nem eredeti elgondolásában, de főbb vonalaiban — már halála után ismét a török támadás okozta megrázkódtatás segítette a megvalósulás útjára. Az 1592-ben kirobbanó tizenötéves háború nemzetközi szövetségének szervező központja a Habsburg birodalom lett, Erdély kulcspozícióba került és a lepantói szövetség felelevenítésén fáradozó VIIL Kelemen pápa elérte, hogy noha Franciaország és Lengyelország semleges maradt, a német fejedelemségek tetemes támogatást nyújtottak, Moldva és Havasalföld fegyveres erővel, Spanyolország némi segéllyel támogatta az újabb vállalkozást.

2 9 A kezdeti győzelmeket azonban most sem követte a nemzetközi törökellenes háború sikeres kibontakozása. Sőt a váltakozó sikerrel folyó harcok elhúzódtak, értelmetlen öldökléssé fajultak, belső háborúk robbantak ki, Erdély és a királyság pedig csaknem belepusztult ebbe a háborúba. A kudarc okai között elsősorban belső ellentéteket, a Habsburg kormányzat felkészületlenségét, belső gyengeségét, anyagi elégtelenségét jelölik meg a történészek. A nagy terveit üres kézzel megvalósítani próbáló Rudolf császárt végül az osztrák, cseh és magyar rendek összefogásával Mátyás főherceg állította félre és fejezte be Bocskai István erdélyi fejedelem Habsburg ellenes felkelésének hatására a török háborút is.

3 ° A török hatalom felett végül Európa győzelmével záruló évszázad keserű tanulságokkal indul: Lepantó folytatás nélkül maradt, mert nincs európai egység és csak a tengeri győzelem nem elegendő. A tizenötéves háború ugyancsak a török térfoglalásával zárul, mert Közép-Európa keleti térségein is belső feszültségek osztják meg az erőket, a Habsburg birodalom mély válsággal küzd és a rendi társadalom teherbíró képessége csekély. Az oszmán hatalom ellen egyedül csak a szárazföldön harcolni nem elégséges. Mégis a kudarcokból levont tapasztalatok segítették a keresztény országokat, hogy megtalálják a közös cselekvés módját az oszmán hatalom ellen. 20