Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 1. Konstantinápolytól Bécsig

Az összefogás új érvrendszerét kialakító gondolatok harmadik nagy csoportjának tengelyét a nemzeti érdek, a nemzeti eszme alkotja. Gislenius Busbequius szülőföldjének, Németalföldnek élményeivel, itáliai tanulmányaival a háta mögött, miután a Habsburg császárok és magyar királyok követeként megjárta a Török Birodalmat, röpiratában kifejtette a nemzetközi összefogás alapelveit. A haza szeretete és a haza megvédésnek kötelessége késztesse arra Európa országait, hogy félretéve ellentéteiket és rendezve belső ügyeiket fogjanak össze az oszmán hatalom ellen. A nemzetközi törökellenes szövetségben egyesült országok hatóképességének legfőbb eszközét a hadseregben, bázisát a katonaságban látja. Busbequius a nemzeti eszme fogalmi készletét, példatárát és értékrendszerét az antikvitásból emeli át.

2 3 Valamennyi tervezetben a nemzetközi törökellenes szövetség megszervezője a keresztény világ feje, a pápa. A közvetlen támadásoknak kitett országokon kívül a tervezetek főleg a korabeli Európa nagyhatalmaival számolnak, de általában igyekeznek minél több államot összefogni. Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország az a három hatalom, amelyet mintegy a szövetség szervező központjaként vesznek számításba.

24 A gyakorlati követelmények három nemzetközi szövetség próbálkozása során kristályosodtak ki. Ezek az 1570-1571, 1592-1606, 1645-1664 évek török háborúiban öltöttek testet vagy formálódtak ki. A lepantói tengeri csatában győzedelmeskedő Szent liga, mint minden következő nemzetközi szövetség, az oszmánok támadására az önvédelem és a visszavágás reflexéből született. Amint 1570 szeptemberében Musztafa pasa elfoglalta Ciprus egy részét és ostrom alá vette Famagusztát, V.Huspápa kezdeményezésére és miután már a megtámadott Velence, Genova és a pápai hajóraj harcbaszállt, 1571. május 19-én aláírták Spanyolroszág, Velence és a pápai állam szövetséglevelét. A szövetségesek 1571. október 7én megsemmisítették a török flottát, A győzelem legalább annyira köszönhető a távolsági kereskedelem tapasztalatai alapján nagy és gyors hajók építésére képes Európa tanulékonyságának, mint a kedvező időjárásnak és Don Juan d'Austriai parancsnoki tehetségének. A Balkánon felkelések robbantak ki. Megfigyelték, hogy az oszmán hajókon több az íjász, mint a nehézpuskás, az európai hadviselés technikailag már előbbre jutott. 5 A Szent Liga alapokmányában a szövetkezés céljaként a Földközi tenger keleti vizeiről az oszmán hatalom végleges kiszorítását jelölték meg, s tervbe vették Konstantinápoly ostromát is. A lepantói öbölből mégsem indult ki általános török elleni háború, a Szent Liga a győzelem után működésképtelennek bizonyult és hamarosan felbomlott.: Már Zrínyi Miklós észrevette, hogy a lepantói vereséget a török hamar kiheverte. „II. Szelim ötven szultána karjainak bilincsében s findzsái között lerészegedve is meghódította a ciprusi királyságot, félelmetes sereggel tudott megjelenni Lepantónál, bár legyőzhette őt a keresztény Szövetség, mégis előrenyomult, hogy megkaparinthassa Tuniszt s kiragadta Spanyolország hatalmából Goletta (La Goletta) igen erős erődítményét."'

26 A lepantói győzelem nagy nemzetközi visszhangot keltett. 1552-ben Eger vár védői Magyarország számára bizonyították be, hogy a török nem legyőzhetetlen. Lepantónál a velencei, a spanyol és a pápai állam flottáinak harcosai tanították meg Európát, hogy bízzon erejében, az oszmán hatalom legyőzhető. Mégis miért nem valósult meg a Szent Liga további terve? Miért fordította el tekintetét annyira gyorsan a világrengető győzelemről Európa? Csak tengeri győzelem volt - hangzik a legújabb magyarázat a történé19