Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 1. Konstantinápolytól Bécsig

politika a gazdaság és a hatalom új területeit nyitják meg, amelyeket egymással versengve igyekeznek elérni a különböző országok. Kialakulnak a nemzetállamok keretei és a nemzeti, állami önállóság jelszavaival és szükségleteivel új államok születnek.

19 Mindaz, amit a megújulás fogalmával, annak hosszú és keserves folyamataiban összefoglalhatunk, nem a megbékélés, hanem a merőben új szinten szerveződő ellentétek forrása lett. Új értéktámpontok alapján új összefüggések fogalomrendszerébe kerül az egyén, a közösség, az ország. Az államhatalmak viszonya egymáshoz, a hatalmi fölény és a szuverenitás elvei, a gyors meggazdagodás lehetőségei újabb háborúk mindmegannyi elindítói lettek. A 16. század Európájában a Török Birodalom nem csupán félelmetes hódító, hanem igen gyorsan új hatalmi tényező lett. A territoriális és dinasztikus harcokba merült országok, az uralkodók és a rendek igyekeztek a maguk céljaira fordítani a török kardokat. Franciaország kereskedelmi megállapodása a szultánnal (1535), a Habsburg császár és magyar király követei, akik előre kiszabott értékű ajándékokkal mentek Isztambulba, az önálló államiságát a török protektorátus alatt és francia támogatással kiépítő erdélyi fejedelemség, az angol és holland megbízottak a fényes Portán s a velencei és genovai kereskedők versengései az iszlám hatalma alá került támaszpontokon félreérthetetlenül jelezték, hogy a Török Birodalom beépült Európa diplomáciai és gazdasági életébe. Európa, amint felocsúdott első rémületéből és magához tért a szekérre hányt keresztény fejek, a rabságba hurcoltak, a rabszolgapiacokra hajtottak sorsáról, a kardélre dobált csecsemők és felégetett falvak látványairól beszámoló hírek okozta megrázkódtatásokból, kezdte megismerni és megtanulni az ellenfelet.

20 A megújuló Európa mintha hosszú együttélésre rendezkedne be az oszmán világgal, hiszen igen lassan tanulja meg a közös érdek, a közös cselekvés új elveit és technikáját. Utazók, kereskedők, követek és rabok, akik igyekeztek nyitott szemmel körültekinteni a mohamedán világban, ugyan régtől fogva hangsúlyozták a Török Birodalom másságát. Mégis Erasmus az első, aki teoretikus szinten cselekvési programba építve forgalmazza meg a keresztény és az oszmán világ különbségét. Kifejti, hogy nem csupán két vallási rendszer eltéréséről van szó, hanem két gyökerében más civilizáció ütközik össze azzal, hogy a Török Birodalom behatolt Európába. Vegyék észre a keresztények — írja —, hogy a magyarországi török hódítás egész Európára nézve beláthatatlan veszélyeket rejt magában. Amit pedig Erasmus a török hatalom visszaszorítása feltételéül szab, nem kevés: sajátítsák el Európa országai az egységbenlátás képességét és a célszerű pénzgazdálkodást. A humanizmus és reneszánsz látószögéből keresve a keresztény civilizáció önmegőrzésének útjait fejtette ki, hogy a török elleni harc alapvető és elsődleges feltétele az európai béke.

21 Mások a közös gazdasági érdeket tekintették az óhajtott nemzetközi szövetség katalizátorának. Anélkül, hogy ezt a hatalmas témát akárcsak vázlatosan is áttekinthetnénk, egyetlen példa felidézésére kell szorítkoznunk. Oláh Miklós európai érdekekre hivatkozik, amikor már az. 1530-as években hangsúlyozza, hogy Magyarország látja el hússal Velencét, Sziléziát, Morvaországot és a német fejedelemségeket.

22 A török hatalmába került területek gazdaságáról később is sok szó esik. A Balkán és Magyarország bányakincsei, ipari nyersanyagai és a tengeri kereskedelmi támaszpontok visszafoglalása mind olyan érv, amely egyre erősebb hangot kap az európai összefogást szorgalmazó írásokban. 18