Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 TÖRTÉNETI BEVEZETŐ „A gazdag bécsi, berlini és párizsi állami levéltár ezer meg ezer irata arról győzött meg, hogy az 1686-diki hadjárat és így Buda ostroma elmaradásának vagy létrejöttének kérdése majdnem kizárólagosan foglalkoztatta a nemzetközi politika intézó'köreit Bécsben úgy mint Madridban, Konstantinápolyban úgy, mint Párizsban, Rómában úgy, mint Berlinben s Velencében úgy mint Varsóban" állapította meg száz esztendővel ezelőtt Károlyi Árpád, a „Buda és Pest visszavívása 1686-ban" című, ma már klasszikus művének bevezetőjében.

1 Budapest Főváros Tanácsa évszázados tudománytörténeti hagyományt is követ, és ugyanakkor a legkorszerűbb igényeket szolgálja, amikor közrebocsátja Buda visszavívásának 300. évfordulója alkalmából ezt az oszmán hatalom visszaszorításáért vívott háború magyarországi eseményeiről az európai levéltárakban őrzött forrásanyagot rendszerezetten áttekintő kötetet.

2 Kiváló művek francia, orosz, német, olasz, lengyel, osztrák, cseh, jugoszláv, spanyol, angol és magyar forráskiadványok sokasága már eddig is bizonyította, hogy mindaz, ami Magyarországon a török háború idején (1683—1718 között) történt, európai nagyságrendű esemény.

3 A nehéz időkben, háborúk és a nemzetközi bizalmatlanság viszonyai között, amikor a történészek nehezen vagy egyáltalán nem juthattak el még a szomszédos országok levéltáraiba sem, ezek a művek tartották ébren a történettudomány legértékesebb készségét, az egységbenlátás képességét. Eddig is tudtuk, hogy Magyarország története az Európa jövője szempontjából is annyira fontos kora-újkor küszöbén még jórészt a levéltárakban fekszik feltáratlanul. Mégis meglepetésül szolgál a Fővárosi Levéltár páratlan vállalkozásaként létrejött kötet, összességében egyszerre bizoayosság és program. Bizonyossága annak, hogy mindaz, amit 1686 kifejez, az valóban Európa és Magyarország egymásbaíródott története. Páratlan dokumentuma tudományunk nemzetközi nyelvezetének, hiszen Európa csaknem valamennyi országa, ahová fordultunk, megértette a szándék jelentőségét, és készséggel vállalta a hatalmas munkát. Az összegyűlt anyag nagyon különböző, a jegyzékbevett dokumentumok jelentősége és minősége eltérő. A személyes beszámolóktól, a hivatalos iratokon át, számlák, zsoldjegyzékek, titkos egyezmények és hadiparancsok, fogalmazványok és másolatok, nyomtatványok és képjegyzékek tömegéről kapunk itt tájékoztatót. Találunk közöttük szép számmal már ismert forrásokat, de még több az eddig ismeretlen dokumentum. Méltán állíthatjuk, kritikai feldolgozásuk történészgenerációknak ad majd munkát. A politika-, a diplomácia-, az irodalom-, a gazdaság- és a társadalomtörténészek éppen úgy megtalálják benne a maguk elvégzendő feladatait, mint a hadtörténészek vagy a nemzeti eszmék s az európaiság mentalitásának kutatói. Programnak ez sem kevés. Hiszen történeti évfordulókról megemlékezni csakis a jövőt szolgáló ösztönzésekkel érdemes. A kötetben, mint valami univerzális kiállításon, először kerültek egymás mellé a történetiség rendjében, ahogy megszülettek, az egymástól távolraeső országok, különböző nyel15