Felhő Ibolya: Budapest Főváros Levéltára - Levéltári dokumentáció 1. (Budapest, 1973)

I. A Levéltár története

központi és az ügyosztályi Irattári kezelés felett és tapasztalatairól a polgármesternek Időnként Jelentést tesz." Ebben az a felismerés nyilvá­nul meg, hogy az Íratok szakszerű, helyes kezelését már levéltárba ke­rülésük előtt az Irattározás folyamán biztosítani kell. Könnyebbséget je­lentett a levéltár számára az is, hogy a főváros központi szerveinél létrejött Iratokat csak 32 év elteltével utalta a levéltár őrizetébe. Figye­lemre méltó a rendeletnek a főváros történetének művelésével foglalko­zó része Is. Eszerint a levéltár "előmozdítja a főváros történetének tu­dományos színvonalú művelését, gondoskodik az ehhez szükséges elő­feltételek és eszközök biztosításáról és az ezlrányu tudományos kuta­tások eredményeit a polgármester által megállapított módon közli." A le­véltár megbecsülését mutatja, hogy a szabályrendelet értelmében a le­véltár "történeti megvilágítást Igénylő ügyekben az illetékes hatóságok megkeresésére szakvéleményeket készít." E rendeletben Jelenik meg e — lőször a levéltárnak az a feladata, hogy város utcáinak és terelnek ré­gi és új elnevezéseit nyilvántartja. A komoly feladatokhoz mérten szab­ta meg ugyanennek a szabályrendeletnek az ötödik fejezete a levéltáro­si állások elnyerésének feltételeit, kimondva, hogy levéltárosi állásra a? alkalmazható, akinek egyetemi doktori oklevele van, és az Országos Levéltárban vagy törvényhatósági levéltárban, 111. közgyűjteményben leg­alább egy évi szolgálatot teljesített; főlevéltárosnak pedig az választha­tó meg, aki ezenfelül önálló tudományos munkával igazolja, hogy a fő­város történetével foglalkozott A második világháború folyamán a levéltár súlyos károkat szenve­dett. A levéltári anyag jelentős részét ugyan biztonságos helyre,a Szart István bazilika pincéjébe szállították át, a városházán maradt anyag na­gyobb része azonban 1945. januárjában e'égett. Elpusztult az Itt őrzött JogbiztQsitó Iratok és az 1828-1895. évi felekezeti anyakönyvi másod - példányok zöme, az állami anyakönyvi hivatalok iratai és a vizlkönyvek teljesen, a fővárosi szabályrendeletek és a fővárosi alapítólevelek túl­nyomó része, az egyesületi alapszabályok és aprónyomtatványok gyűj­teménye és végül a levéltár irattárának nagy része. 17

Next

/
Thumbnails
Contents