Felhő Ibolya: Budapest Főváros Levéltára - Levéltári dokumentáció 1. (Budapest, 1973)
I. A Levéltár története
A felszabadulás uj korszak kezdetét Jelentette a fővárosi levéltár számára. Már az 1947. évi 21. törvénycikk 40. §-a kimondta, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a levéltárak országos főfelügyelőjr utján felügyeletet gyakorol a vármegyei, városi és községi levéltórek felett. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelete azután az ország társadalmi és gazdasági átalakulása nyújtotta lehetőségeket felhasználvo, biztosította a korábbinál Jóval szélesebb körűen értelmezett levéltári anyag védelmét és az egész magyar levéltárügyet egységes szervezetbe fogta össze, létrehozva egyúttal a levéltárügy központi Irányításra hivatott szervet: a Levéltárak Országos Központját. Ez a rendelet a levéltári őrzésre megérett, közületi kézben levő Iratanyag őrzésére állami levéltári hálózatot teremtett: a közlevéltárak hálózatát. A törvényhatósági levéltárakat ez a rendelet megszüntette és anyagukat a felállítandó kerületi levéltárak törzsévé tette; a kerületi levéltárakba utalta egyúttal a levéltári kerületben székhellyel bíró közhatóságok, közhivatalok, köztestületek, közlntéz - mérryek és közületi vállalatok ügyintézésben már nem használt Iratait Is. E rendeletnek megfelelően - a kerületi levéltárak kialakításé - nak első lépéseként - az ugyanazon város ban mülödő megyei és városi levéltárakat az egész országban összevonták, egyedül Budapest főváros levéltárát és Pest megye levéltárát nem egyesítették. De természetesen ezek Is állarpl levéltárak lettek - Budapest főváros levéltára Budapesti 1. sz. Állami Levéltár, Pest megye levéltára pedig Budapesti 2. sz. Állami Levéltár néven - a LÓK Irányítása és a Müve - lődésügyi Minisztérium főhatósága alatt működtek. Szervezeti kapcsolatuk megszűnt korábbi fenntartójukkal, bár továbbra Is megmaradtak régi helyiségeikben a városházán, 111. megyeházán. Budapest Főváros Levéltára számára ez a változás tőként a levéltár gyűjtőkörének nagymértékű kibővülése miatt volt jelentős. Míg korábban - mint láttuk - a levéltár lényegében csak a városi Igazgatás során létrejött iratokat vette át és kezelte, 1950-től kezdve Ide kerültek a Budapest területén működő helyi államigazgatási /azaz belügyi, pénzügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, oktatásügyi/ és Jogszol-18
