Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)
KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/
- 97 } meg a régi helyrajzi és betétszámot. Az 1850-1878 közötti telek- és betáblázási könyvek /Pest város levéltárában/ ugyancsak segitségül hivhatók, mert az 1878- utáni telekjegyzőkönyvek számát ezek is megadják. A segédkönyveket ilyen módon kiaknázva a kérőlapon a sorozatnak fent jelzett Cimet és a telekkönyvi betét számát kell megadni. A dunabalparti telekkönyvi betétek kutatására, a névmutató, földrészletlajstrom, házszámjegyzék, ée azonosítási jegyzék használatára nézve ugyanezek a szempontok irányadók. Maga a betét a legtöbb esetben a működő telekkönyvi hatóságnál található meg. A főváros közönsége, a közmunkatanács és a kincstár tulajdonát képező ingatlanok névjegyzékét az 1926 előtti betétek segédleteként* lehet hasznosítani. Az 19481949-i mutatókönyv kutatásra még nem használható. 5, Az iratokat a volt bp, V. ker, biróság 1954-ben adta levéltárba. Kiegészítésükre szolgálnak a Pest sz#.kir. város levéltárában őrzött telekjegyzőkönyvek /1870-1872/ és betáblázási könyvek /1878-ig/. 13. A BUDAPESTI KIR. BÜNTETŐ JÁRÁSBÍRÓSÁG IRATAI 1892-1940 /-1949/ Az első folyamodásu bíróságoknak az 1871:XXXII. te, alapján történt megszervezésekor a 9225/1871. I*M. sz. rendelet a pesti kerületi járásbíróságok hatásköréből kivette a csekélyebb sulyu büntető /akkor még kihágásinak nevezett/ ügyeket, s ezek elbírálására külön fenyitő járásbíróságot szervezett. A 2722/1875. I.M f sz* rendelet értelmében ez a biróság a "Budapesti IV.-X. kerületbeli kir, büntető járásbíróság" néven működött tovább, Újpest területére is kiterjedő illetékességgel. A budai oldal járásbíróságai /az I-II # és III, kerületi, majd együtt: az I-III, kerületi jb./ továbbra is eljártak a maguk
