Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 98 illetékességi területén mind büntető, mind polgári ügyekben. Az I-III. ker. járásbíróságnak egy bírája mint büntetőbiró tevékenykedett /Degré Miklós, Kolosváry Emlékkönyv 114.1./. A 11,963/1890. I.M. sz. rendelet az I-III. és a IV-X. kerületi büntető járásbíróságokat "Budapesti kir. büntető járásbíróság" néven egyesitette. A főváros immár egységes, a hatáskörébe utalt csekélyebb sulyu bűncselekmények ügyében elsőfokú büntetőbíróságának felügyeleti hatósága és fellebbviteli fóruma a bp. kir. törvényszék,, majd az 1895:XLIV. te. rendelkezése folytán a budapesti kir. büntető törvényszék volt /fent 5. tétel/. Működését a jogszolgáltatás népi demokratikus átszervezéséig folytatta; a 177,000/1950, I.M. sz. rendelet értelmében 1951. január 1-ével a budai és pesti járásbírósággal egyesült. A külön budai és pesti büntető járásbíróságok iratai nem maradtak fenn, a levéltár csupán az 1890-i egyesítésük utáni iratokat őrzi. Ezek 1917-ig az egykori iratanyag töredékét tartalmazzák, 1918-1934. között már teljesebbek» Az 1940-től meglévő anyag is szórványos. 13/1 Elnöki iratok 1915-1930 1* A büntető járásbíróság elnöki iratainak töredéke: VII.1. Hivatalszolgák kinevezése és felmentése, VII.G. Kinevezések, nyugdíjazások, áthelyezések. 2. Iratok 1915-1930 1 csomó Terjedelem: 0,12 fm. 3. Az iratok a JÜSZ elnöki irat csoportosításának értelemszerű alkalmazásával kialakított fő-.és alcsoportokban, ezen belül ügyszámok rendjében helyezkednek el.