Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)
KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/
- 152 b/ külön betüsoros jegyzéket azokról a felekről, Akik. nála végrendelkeztek vagy végrendeletet tettek le; c/ óvási könyvet a váltóóvásokról; d/ külön könyvet a letétbe helyezett készpénzről és értéktárgyakról; e/ könyvet a hagyatéki tár- , ' gyalásokról és f/ a birói megbízásokról /rovataik: folyószám, a megbizás kelte s a megbízó neve, a megbízás tárgya, a teljesítés kelte, a jelentéstétel vagy másolatkiadás kelte, megjegyzések/. Ezek a segédkönyvek számos /nem^valamennyi/ közjegyző anyagában fennmaradtak. A közjegyzői iratok rendszere 1928-ig egységes volt. Évente. újra kezdődő ügyszámok sorrendjében helyezték el a közokiratokat, melyeknek száma általában évi 800-1200 közt mozgott, nagyobb forgalmú irodákban 3000-4000 között,. A bírósági iktató- /főlajstrom-/könyveknek itt az ügykönyvek felelnek meg, melyeknek rendje pontosan tükrözi az iratokét, A többféle mu- tató /un« betüsoros jegyzékek/ segifségével a konkrét ügyszám könnyen megállapítható. A levéltárban készült raktári jegyzékek megmutatják az egyes közjegyzők iratainak teljességét, ill # hiányosságát. A közjegyző nevének és az ügyszámnak a megjelölése az irat kikeresését lehetővé teszi. Némileg változott ez a helyzet a 11,000/1928, I.M. sz» rendelet következtében. Mint emiitettük, az örökösödési eljárásról szóló 1894:XVI, "te. VI. fejezete a hagyaték tárgyalását az illetékes közjegyző hatáskörébe utalta, s a 43,195/1895. I.M, sz, rendelet 69« §-a az ennek során felveendő jegyzőkönyvet részletesen is szabályozta, A közjegyzői iratok 'ujabb fajtáját azonban csak a törvényt módositó 1927:IV, te, végrehajtásáról szóló, 11,000/1928, I.M. sz, rendelet teremtette meg. 15« §-a értelmében 1928,.április 1-étől a közjegyzők az örökösödési ügyekről külön lajstromot vezettek; a lajstromszámot "KjÖ" jellel és az évszámmal együtt minden iraton és mellékleten feltüntették. Minden naptári évben külön lajstrefmot kellett késziteni, s az év végére be nem fejezett ügyeket a folyó évi lajstrom lezárása után ennek a végére átvezetni. Ugyanebbe a lajstromba vezette be a közjegyző /kerületenként azonos lajst-
