Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 151 zó.ügyek a Budapest II. kerületében működő, . a budapesti központi kir. járásbíróság /ügyei/ a IV, kerületben, a pestvidéki járásbíróság ügyei pedig a III. kerületben működő közjegyzőkhöz tartoznak. Ebben a vonatkozásban az I-XII. és IX-X. kerületeket egynek kell számítani. A közjegyzői iratok fajtáit maga a törvény határozta meg. Minden általa felvett közokirat eredetijét meg kellett őriznie a közjegyzőnek, ezt* csak a törvényszabta esetekben vagy birói meghagyás alapján adhatta ki, de előbb teljesen hü és hiteles másolatot készitett róla. Az iratokat év- és ügyszámok szerint alakítandó irat csomókba helyezve lakásán vagy irodájában biztos helyen kellett őriznie. Az iratcsomó külzetén az évszámot, s a benne foglalt okiratok első és utolsó ügyszámát tüntette fel. Azokat az iratokat, amelyeket mint a biróság megbízottja vett fel, eredetiben általában a bíróságnak is adta át, de ha nála maradtak volna, a közokiratoktól elkülönítve, azokhoz hasonló rendben kellett kezelnie, A közjegyzői okiratokról hiteles kiadványokat, hitelesített és egyszerű másolatokat adhatott ki, A levél-tárba került közjegyzői anyag zömét teszik ki az év- és ügyszámok sorrendjében tárolt eredeti közokiratok. Már a közjegyzői törvény életbelépésétől, 1875. augusztus 1étől fogva vezették a törványszabta ügykönyveket. Ezeknek rovatai a következők voltak: az ügyszám folyó sorrendben, alatta a felvétel hónapja és napja; a felek neve, polgári állása és lakhelye; az ügylet megnevezése, tárgya és értéke; észrevételek /különösen eredeti végrendelet kiadása/, A fenti rovatokba a közjegyző napról-napra iktatta be az okiratokat, üres sorok kihagyása nélkül; minden lapot lezárása után aláirt, az első és utolsó lapot évszámmal és pecséttel látta el. Az év végén az illetékes törvényszék elnöke zárta le és hitelesítette az ügykönyvet, másolatát pedig a törvényszék irattárában helyezte el. * A közjegyző az ügykönyvön kivül vezetett még: a/ betüsoros jegyzéket az ügykönyvben előforduló felek neveiről /névmutatót/;