Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - D) FŐVÁROSI KÖZÜZEMEK IRATAI

2. Iratok 4873-4916 801 csomó 1917-4924 51 doboz Iktatókönyvek 1890-1924 98 kötet Mutatókönyvök 1873-1924 84 kötet Szám sor könyvek - 1882-1924 35 kötet 80.00 polcfm 72,28 -íratta 3- Az 1873—1924. évi iratokat tárgyi szempontok figyelembevétele nélkül irattár ózták: az összes beárkezö í.gydarabot vagy kimenő irat fogalmazványai évenként újra kezdve iktatószámmal Játiák el. majd bevezették a segédkönyvekbe (iktató és mutatőkönyv). Ha egy ügyben több irat keletkezett •• akkor 1882-ig mindössze az iktatókönyvben jelezték az elöiratok iktatószámát' nalr feltüntetésével, 1882-iöl kezdve azonban egy éven beiül iratíárilag is egybekapcsolták az ügydarabokat s a számsorkönyvben tüntették íel az irattári alapszámot amely általában az ügyben keletkezett első irat iktatószáma volt. 4, Az iratanyag kutatása a segédkönyvek,, elsősorban a mutatóífönyv felhasználásával történhet A mutatókönyvek évente ABC sorrendben tüntetik fel az iratok tárgyát vagy a beadó tél nevét és az ügyre vonatkozó összes írat iktatószámai. Az iktatókönyvek a kutatás céljából kevésbé használhatók, amennyiben évente a számok növekvő sorrendjében adják meg az iratok beérkezésének napját a küldő nevét, az irat tárgyát az elöiratok iktatószámát az elintézés módját és tartalmát a kiadványoz ás napját s az ügy irattári számát "Áz irattári sorkönyvek az iktatószámok növekvő rendjében haladva adják meg az ügy irattári alapszámát A kérőlapon az irat évét és iktatószámát kell Feltüntetni. 5. Az íratok erős selejtezésen mentek keresztül s így kerültek a levéltárba, A megmaradt iratokat ? a kisebb mennyiséget - az iktatókönyvbén pecsét beütésével jelezték. 0 1/2 * Hatósági* vagy «egyé bt jelzésű iratok 1925-1948 1. A Fővárosi Vízmüvek igazgatóságának iratai a vízfogyasztási, pénzügyi és anyaggazdálkodási ügyek kivételével. 1925. évtől kezdődően tárgyi alapon kezelték és irattár ózták az iratanyagot A pénzügyi és anyag osztályok iratkeselése különvált a központi iktatástól. De a központi iktatóban is két nagy tárgyi főcsoportba bontották az iratokat- a «fogyasztási» és a »hatósági» ügyek csoportjára. A »togyasztáfb iratok csoportja magában foglalta a vízfogyasztással kapcsolatos összes Ügyeket, mig a másik tárgyi főcsoport a hatóságoktól érkező vagy oda irányított és az igazgatással kapcsolatos nem vízfogyasztási iratokat tartalmazza- A t hatósági» vagy «egyéb» elnevezésű iratsorozat főbb csoportjai; az igazgatási, személyzett tervezési és építési, termelési, csőhálózati, vegyészeti, gépjavitási és szerelési, magánépitési, kereskedelmi, valamint más vegyes ügyek iratai, 256