Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - D) FŐVÁROSI KÖZÜZEMEK IRATAI

4889-ben a mérnöki hivatal átszervezésekor vízvezetéki szakosztályi létesítettek, amely az addig önállóan böködő vízvezetéki irodát magába olvasztotta és a vízmüvek műszaki, gazdasági vezetését valamint a vízvezeték-hálózat kiépítésével kapcs latos ügyeket intézte« A szakosztályve zető Vein János tett, aki továbbra is a vízmüvek igazgatója címet viselte A századforduló éveitől 4926-ig jelentősebb uj építés nem történi, mindössze a vízvezetékhálózat kiépítésére és uj gépek felállítására került sor» Ezekben az években nő meg az üzem jelentősége a főváros pénzgazdálkodása szempontjából, mert a magas vizdijkivetések nagy bevételeket biztosítottak í^M-hdn került sor a vízmüvek igazgatóságának önállósítására. - 1946-ba ai náJU r.\x üzemi szabályzatot a háborús viszonyok miatt nem készítettek, a ÍÍVAÍUS üözg^úíése kimonhogy a Gá.iDüvek igazgatásával kapcsolatos szabályrendeletek vonatkoznak a vízmüvekre is. Ennek értéftaéfeen a vízmüvek un közigazgatási üzemként működött, költségvetése és zárószámadása a főváros költségvetésébe illetőleg zárószámadásába volt b>szorítva. Vagyona nem volt elkülöníteti a fővárosi vagyontól, tehát pénzügyi és közigazgatási szempontból a fővárosi közigazgatásnak voil alávetve. 4930 január 4-től a Vízmüvek életében lényeges változás történt, a község? háztartás keretében kezelt intézmény átalakult «nem kereskedelmi társaság rormájában működői- önálló vagyonkezelésű üzemmé. A fővárosi közigazgatástól valc erős függés azonban megmaradt időközben - a korábbi létesítmények e:a-u3^s: és & növekvő saUkségleíek miatí - sor került az 4,920-as évek végétől kezdve az üzem rekonstrukciójára is, A rekonstrukció munkái a má" sodik világháború végéig huzótitak el de befejezésük után a vízmüvek az összes felmerülő igényt is ki tudta elégíteni» A háború pusztítása után az újjáépítés igen rövid idő alatt történt meg s lényegében 104S-ra teljesen befejeződött» de még ez évben megkezdődött a továbbfejlesztéssel kspcsolaícs feladatok eb végzése. Szervezetileg 4945 után egészen 4949-ig jelentősebb változás nem következik be. Az -1949. évi X te-nek megfelelően az 4949. évi 447/számú közgyűlési határozattal az üzem a törvényben előirt községi üzemként működik tovább. Az 4950: 3,2. Tvr. halálybaiépte óta pedig mini állami vállalat a fővárosi Tanács irányitása alatt folytatja működéséi, A pesti városi vízmüveknek és a fővárosi vízvezetéki irodának, amely a mérnöki hivatal keretében működött mindvégig önálló iratkezelése volt Az összes beérkező és kimenő iratot iktatták, mutatókönyvbe vezették, 4925 tői kezdödőieg átszervezik az iratkezelést amennyiben az ira.tokaí két nagy főcsoportra, a fogyasztási és hatósági vagy egyéb jelzésű csoportokra bontják és ezeken belül külön iktatják. A pénzügyi és anyagosztályok külön iratkezelése lényegében a központi iktatás és iratkezelés végéi Jelentette. Az eddigi közös irattározás is megszűnt & az egyes iratfajtákat tárgy szerint helyezték el az irattárban. Ez a Rendszer 4945-ig maradi érvényben, ez év után csak a hatósági és fogyasztási iratokat különítették el. A vízmüvek iratait 4948-ban erős selejtezésnek vetették alá, ami az iratok nagymértékű pusztítását jelentette A megmaradt Iratanyagból csak a *hatóság!.» jelzésű iratok kerüllek a levéltarba. 4/4 Általános ügyviteli iratok • 4 87 3-19 24 4. Az 4873 októberében alakított fővárosi Vízvezeték! iroda, a Mérnöki Hivatal szak .sziályaként működő Vízmüvek igazgatósága (4889-4940), valamint a Budapesti Székesfővárosi Vízmüvek igazgatósága (-3 944-4924) általános ügyviteli iratai- a fővárosi vízmüvek és vízvezeték építésével a víz szolgáltafással és a vízmüvek személyzetével kapcsolatba«. 2.55