Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - D) FŐVÁROSI KÖZÜZEMEK IRATAI

Az 4S2Ö- jvbon kitört gazdasági válság előtt a ídvárósnak csaknem száz üz-erüe, Intézménye és üzemszerű vállalata volt» amelyek a legkülönbözőbb formában működtek s feladataikat tekintve három íőtipusba sorolhatók.' a) Közüzemek. Esek azok. amelyek un. közszükségleti igényeket elégítettek ki kizárólagossági joggal; vagyis az árusításuk tárgyát képeső árut a főváros területén rajtuk kívül más vállalkozás nem árusíthatta. Esek több nyíre "egyéni cég formájában működtek. b) A főváros magánvállalkozásai. Az ide sorolható üzemek máshol is beszerezhető árukat állítottak elő és árusítottak minden különleges jog nélkül. Ezek működési íormájukat kiintve a is

;-íjánvállalkosásban elfogadott üzletviteli elvek szerint működtek. c) A; h á ?. \ s s ü k s é g 1 e t e k kielégítésére szolgáló üzemek. Ebbe a típusba N azok a fővárosi üzemek sorolhatók; amelyek csakis a fővárosi közigazgatás és egyéb fővárosi szervek saját szükségletének kielégítésére voltak hivatottak meghatároz,ott árufaJtabarL Egységes fővárosi üzemi törvény, amely as üsemalapitást, vezetést működést, ellenőrzést szabályozta-volna, nem volt és csak a 30~aa években került sor as első közüzemi lÚFVjé&j, az 1934 XII. te kiadására, amely rendezte a fővárosi közüzemek ügyét A főváros tulajdonában lévő üzemek gazdasági jelentőségét tekintve megállapítható, hogy a kapitalista idők fővárosa a legtekintélyesebb tőkés vállalkozók közé sorolható. A felszabadulás után 4949-ig jelentősebb változás nélkül működtek az üzemek a főváros irányítása alatt 4949-ben a X- te olrqndelte a városi lulajciüiu&'b volt üzemeknek a törvényben előirt formában, un. községi üzemként való működését Az alig néhány hónappal később közzétett 4950. 32. sz. törvényerejű rendelet viszont már megszüntette a községi üzemformát s kimondta, hogy az összes volt közületi üzem állami tulajdonba kerül s vezetésüket is az állami tulajdonba» lévő Özét mek formájára szervezték át A fővárosi közüzemek iratanyagát a főváros felszabadulásával kapcsolatos harci cselekmények, majd a későbbi évek átszervezései és iratselejtesései zömében elpusztították. Ennek következménye,, hogy a levéltár alig néhány közüzem iratait tudta beszállítani az 4957. év elején, de ezek iratanyaga sem teljes s csupán töredéknek, az egykori nagymennyiségű üzemi iratanyag roncsának tekinthető. 4. BUDAPEST FŐVÁROSI VÍZMÜVEK IRATAI 4873-4949 Évtizedes közömbösség után, az 4866, évi puszütó kolerajárvány hatására a pesti, városi tanács elhatározta a városi vízmüvek létesítését A gyakorlati teendők ellátásával 4868-ban Lindley angol mérnököt bizták meg, akinek nevéhez fűződik a Kossuth Lajos-téri ideiglenes vizmü és a kőbányai víztároló felépítése valamint az első vízvezeték hálózat létesítése, A vízszolgáltatás 4868 de' c ember ében indult meg. azonban az uj vizmü is csakhamar elégtelennek bizonyult a rejlőd ő város igényeinek kielégítésére. „ A három város egyositése után, 4873 októberében., közös vízvezetéki igazgatóságot szerveznek Vein János vezetése alatt s ennek feladatává teszik az egységes visszolgálíatási hálózat, kiépítését A nagy építőmunka terveinek elkészítését és Jóváhagyását követően kezdődött meg a ká* posstásmegyeri és újlaki vizmütelep építése. 4883°ban kapcsolják egybe a budai és pesti vízvezetéki hálózatot mégis a korszerű fővárosi vízszolgáltatást 1904-től számíthatjuk, Ez évben fejezik be a káposztásmegyeri vizmü építkezéseit amely elegendő mennyiségű és minőségű vizet termelt 254