Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - D) FŐVÁROSI KÖZÜZEMEK IRATAI

D) FŐVÁR 0 S i K 0 2 0 Z E M E K I R AT A I Bevezetés A budapesti közüzemek (a rőváros tulajdonában lévő. közellátást közlekedési vagy túlnyomó részt gazdasági tevékenységet folytató üzemek) nem egységesen, előre megállapított tervek szerint létesültek, hanem a történelmi fejődés során kialakult társadalmi viszonyok kényszerű hatása alatt, a technika és a város fejődésével kapcsolatban keletkeztem yagy jutottak a főváros tulajdonába. Az t873rban létrejött íöváros =* a vízmüvektől eltekintve - egyáltalában nem rendelkezett üzeaskkel és az összes anyagi ügyeket a város gazdasági hivatala intézte, a tanács irányítása alapján, á munkálatok vállalatba adása utján, A kapitalizmus hatalmas méretű hazai fejlődése azonban íeiszámóM^ ezt a régi gazdálkodási rendszert és. elkerülhetetlenné vált hogy a város vezetősége ne kösveüenül intézze a közigazgatás anyagi ügyein kivül a főváros egész lakosságának életére kiható, azt messzemenően befolyásoló anyagi szolgáltatásokat az ua k^zszolgáltatásokai mini első sorban a fővárosi viz, gáz (világítás) szolgáltatást a közlekedési, szemétgyűjtést stö. Kezdetben a főváros vezetősége nem ismerte fel. hogy a közszükségletek ellátásával monopóliumszerűén foglalkozó vállalat milyen óriási haszonnal működhet ezért a ielmerüic elsőrendű vá rosi közszükségletek ellátásával, engedélyokiratok és magánjogi szerződések 'a közlekedésnél pl. területhasználati szerződések) alapján kapitalista vállalatokat bízott meg s csak igen kismértékben létesített fővárosi intézményeket és közüzemeket közvetlenül saját Irányítása alatt A tanács vezetésével alakultak a XIX. század végén a házinyomda, a vásári joggal kapcsolatos intézmények, A tpbbi közszolgáltatás jellegű feladat megoldását a főváros vezetői magánvállalkozókra, tőkés csoportokra bízták, Ez esetekben a főváros szerződést kötött egy-egy magánvállalkozóval vagy részvénytarsasággal, amelyben az utóbbiak monopóliumot nyertek valamilyen igen fon tos közszolgáltatási feladat ellátására, A közvélemény megnyugtatására ezek a szerződések tartal, mázták azt a fővárosra nézve kedvező kikötést is, melynek értelmében a szerződés alapján létesített üzem - egy bizonyos hosszabb idő multán - a főváros tulajdonába megy át illetve megfelelő megváltási ár kifizetésével a főváros részéről megváltható, A legfontosabb közszolgáltatási üzemek közvetlenül a századforduló után kerültek a főváros tulajdonába. Ennek nemcsak az az oka, hogy sok szerződésben ekkor nyílt először lehetőség a köz* üzem megváltására a főváros részéről, hanem elsősorban annak következménye hogy a városi ve« zetők tudatosan törekedtek a községesitésre! A községesitési mozgalom Nyugateurópa nagyvárosaiból indult ki és célja az elsőrendű közszolgáltatással monopóliumszerűén foglalkozó vállalatok vá rosi kezelésbe és tulajdonba vétele, részben a közvetlenebb és jobb irányítás, részben a vállala tok nyereségének a városi vezető politikai párt részére való biztosítása céljából,. Budapesten 4906ban először a Cséry féle szemé (fuvarozási vállalkozást majd a gáz- és elektromos müveket vette •saját kezelésébe a város vezetősége. A községesitési törekvéseknek egyenesen kedvezett az első világháború kitörése, amelynek következtében a közélelmezés organizálása a hadbavonuit kisiparosok tevékenységének valamilyen formában történő folytatása szintén a városi vezetőség gondja leit A Tanácsköztársaság időszakában a fővárosi üzemek az anyagellátási nehézségek ellenére folytatták üzemüket és bÍ2iositöbá& a város víz- és gázszükségleiét a világítást és a közlekedést Az ellenforradalmi rendszer első éveiben további községesitésekre kerüli sor. Ekkor váltotta meg a főváros a villámosvasutak

at '4922), ekkor szervezték meg a Székesfővárosi Községi Takarékpénztárt (-1924)., amely a í'őváros pénzét kezelte és biztosította a rőváros közvetlen gazda ságp ílitikai függeűenségét az egyéb bankoktól. Ezek a községesitések most már a hatalomba újonnan bekerült Voll-párti vezetők meggazdagodását és a Keresztény Községi Párt céljait szolgálták. 253