Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA
- 3X4 Ismét nagyobb gondot fordítottak egyfelől az egyes községbeliek anyagi terheit s esetleges követeléseit, másfelől a község bevételeit és kiadásait rogzitő kimutatások és elszámolások elkészítésére és megőrzésére: ennek következtében Óbudáról, különösen a XVIII. sz« utolsó .negyedéből és a XIX. sz. első feléből, sokrétű és gazdag összeírás- és számadás-anyag maradt reánk. Kzeket az összeállításokat a tanács egyes megbízottai nevében a jegyző készítette, s értük mindig az egész belső- és külső tanács vállalt felelősséget. Számon tartották az ingatlanok átruházását* számot adott a biró, a városgazda, a tégla inspektor az általa kezelt összegekről, az árvaatya a jelentős Összegre rugó árvavagyonból nyújtott kölcsönökrei,. a szegényház /kórház/ és a szegényalap gondviselője e.z intézmények tőkéjének és bevételeinek hovafordításáról. Részletes ,.-,,, kivetési kimutatásokat és elszámolásokat nyújtottak be továbbá az adószedők a község által beszedett és továbbított földesúri és állami terhekről, melyek a XIX. sz. első felében két nagy pénztárban összpontosultak! a dézsmaváltság és a földesúri haszonvételek váltságösszegei az un. Contracts-Cassában a". Contracts-Einnehmer keze alatt, a földesúri taksa s a hadiés házi adó a Gontributions-Oassában a portions-Einnehmer keze alatt. Az elkülönülés nem volt mindig teljesen határozott és következetes, a szükséghez /sürgős kifizetési kötelezettségekhez/ képest utaltak egyik pénztárból a másikba, községi bevételekkel és kiadásokkal is végy itve. A kos&ég háztartásának fő tótelei kezdettől fogva a régebbi eredetű Contributions-Cassához kapcsolódtak, úgyhogy ennek kimutatásai terebélyesedtek községi számadásokká, mig a jobbágyfelszabadítás s az adórendszer átalakulása után a községi bevételek külön kezelésére 1853-ban gazdasági pénztár nem létesült. Ezek szerint a tanácsi iratok fondját alkotó állagok 3 fő csoportba sorolhatók: az ügyviteli iratok, az összeírások és a számadások csoportjába. Mig az első csoport egyes tételeit egy-egy egykoruan elkülönített sorozat alkotja, az oszszeirások és a számadások állagai nagyobbrészt az eredeti sorozatok funkció szerinti egybefogásáből jöttek létre.
