Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA
-315 ügyviteli iratok 1/1 fanácsÜlési jegyzőkönyvek 1744-1873 1. Óbuda mezőváros - 1849-1860-ig a Budához tartozó Óbuda külváros - tanácsának üléseiről vezetett jegyzőkönyvek /fogalmazványok és tisztázatok/. A jegyzőkönyv-kötetek ill. füzetek gerincét a belső tanács jegyzőkönyvei: a biró és az esküdtek ill. tanácsnokok együttes ülésein előterjesztett tárgyakról és a rájuk vonatkozólag hozott határozatokről vezetett feljegyzések alkotják. Időrendben a belső tanács tárgyalásairól készült jegyzőkönyvek közé illesztve azonban másféle jegyzőkönyvek is találhatok» igy: /rendszeresen 1800-tól/ a tisztujitásokról, /1761«?től/ a belső és a külső tanács közös tárgyalásairól, /1849 után/ a belső tanács és. gazdasági bizottmány közps tárgyalásairól, /l86l-től kezdve/a képviselőtestület képviselő üléseinek tárgyalásairól, /1848-49-ben és 1861-től kezdve/ a belső tanács és a képviselő testület együtteséből létrejött közgyűlés tárgyalásairól és /1861-ben átmenetileg/a mezővárosi törvényszék tárgyalásairól vezetett jegyzőkönyvek. S jegyzőkönyvek - s velük együtt az egész óbudai közigazgatás és biráskodás - nyelve az 1840-en évekig német /csak 1826-ban mondják ki, hogy a magyar lakosoknak kívánságukra a tanácsi kiadmányokat magyar nyelven kell kiállítani/, majd vegyesen német és magyar, 1842-ben átmenetileg teljesen magyar, azután fokozatosan válik vegyesből magyarrá: 1850-től fokozatosan újra német lesz, végül 1861-tol ismét teljesen magyar. Az egyes ülésekről készült jegyzőkönyv-tisztázatokat 1852-től a jegyző vagy a biró vagy mindkettő aláirásával hitelesítette. Mig a külső tanáccsal, gazdasági bizottmánnyal, képviselőtestülettel együttesen tartott tanácsülések általában az egész községet érdeklő, a 'közigazgatás körébe vágó ügyekkel: vármegyei ós földesúri rendelkezések végrehajtásával, a lakosság terheinek megállapításával, kivetésével és beszedésével, a község bevételeinek hovaforditásával, kiadásainak fedezésével, számadások megvizsgálásával és jóváhagyásával,'községi alkalmazottak felfogadásával, díjazásával és elbocsátásával, s általában a község belső rendjének, zavartalan működésének biztosításával foglalkoztak, addig a belső tanács: a "bíróság" ülésein 1861 előtt döntően magánérdekű, s a biráskodás körébe vágó ügyek kerültek tárgyalásra: ingatlanátruházások és házassági szerződések jóváhagyása, hagyatékok felvétele, felbecslése, árverésre bocsátása, felosztása és kezelése, anyagi természetű polgári keresetek, becsületsértési és kisebb bűnügyek. A hivatali iratváltással kapcsolatos \
