Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA
^13 törvényszékre szállt; ezzel a közigazgatás teljesen különvált a bíráskodástól, a biró és a tanácsnokok szerepe tisztán a közigazgatásra korlátozódott. Ugyanakkor az 1871:XVIII. te. értelmében Óbuda rendezett tanácsú várossá lett, élén most már biró helyett polgármesterrel, az igazgatási funkciók megoszlása pedig olyan farmában rogzitődött, hogy az önkormányzat gyakorlásának tulajdonképpeni, szerveként a képviselőtestületet kellett tekinteni, végrehajtó szervként pedig a tanácsot, melynek feladata a képviselőtestületi gyűlés /közgyűlés/ határozatainak, a törvényhatóság rendeleteinek .érvényt szerezni. Ilyen volt Öbuda közigazgatási szervesete 1873-ban, amikor az 1872:XXXYI. te. értelmében Pesttel és Budával közös törvényhatósággá egyesült. Óbuda elöljáróságának többrétű és időben változó alakulását nagyjából egybefogja, hogy bírája /ill. polgármestere/ és /belső/ tanácsa, bár időnként változó hatáskörrel, mindvégig volt, levéltári szempontból pedig az egységes iratkezelés és irattári rendszer. A külső tanácsnak, maja a gazdasági bizottmánynak a tanáccsal együttesen tartott tárgyalásairól, a képviselőtestület képviselő üléseiről és a tanáccsal együtt tartott közgyűléseiről készült jegyzőkönyvek /sőt 1861-ben az újonnan alakult mezővárosi törvényszék első jegyzőkönyvei is/ mind a tanácsülés! jegyzőkönyvek folyamatos sorozatában kaptak helyet. Hasonlóképp az egységes segédkönyvekkel ellátott tanácsi általános iratok is felölelik másfél évszázadon át az elUljáróság egész működését, nem téve cémmi megkülönböztetést a Budához tartozás 11 éve alatt sem. A tanács működésének fő területe, különösen kezdetben, a XVIII. sz. folyamán, az egyes községbeliek Jogainak biztositása; ehhez képest a község levéltárában elsősorban az ezzel kapcsolatos iratokat: házassági szerződéseket, hagyatéki felvételeket, osztályleveleket, árvák vagyonának kezelésével, ingatlanátruhásásokkal összefüggő iratokat őrizték meg, s ezekből alkottak, gyakorlati érdekből, többé-kevésbé elkülönülő állagokat. A község jogainak biztosítására szolgáló iratok nagyrészt a szerződések ás a vegyes iratok között kaptak helyet. E jogblztositő iratoknál sokkal kisebb gondot forditottak a& iratváltásból származó, levelezésjellegű iratanyag megőrzésére. A földe3uraság,s főképp a vármegye általános rendeleteit kötetekbe másolták, az egyes konkrét Ügyekre vonatkozó rendelkezéseiket rendszertelenül őrizték meg hol a tanácsi általános iratok, hol a vegyes iratok között, de főképp a tanácsi fogalmazványok megőrzésére vetettek kevés ügyet; a beérkezett iratok csak 1800 tájától maradtak meg növekvő következetességgel a tanácsi iratok között, a kiadmányok fogalmazványait pedig a XIX. ez. közepéig nagyrészt a puszta tanácsülés! jegyzőkönyvi határozatok voltak hivatva pótolni. Csak az 1850-60-as években icesdődik, az iktatás bevezetésével párhuzamosan, a beérkezett; iratok és a kiadmányok rendszeresebb, ügyiratszerü kezelése és megőrzése« k
