Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig. Adatok Blum János budai molnár működéséhez (1834-1879)

ben már maga gyártotta malomköveit.) A kiváltságleveleknek - az érvényben levő merev iparjogi szabályok miatt - nagy jelentősége volt. Ez tette lehetővé az iparosok számára boltok, raktárak nyitását éppúgy, mint napszámosok alkalmazását, legények foglalkoztatását. /55/ Ezért azután Blum 1857 júniusában ismét a Helytartótanácshoz fordult Pestre megadott gyári szabadalmának Budára történő átvitelét kérve. "Miután a kérelmező egy Pesten felállítandó gőzmalomra engedélyt kapott, de utána Budán, a Vízivárosban állott gőzmalmot előbb megvásárolta, majd teljesen újjáépítette, nagy költséggel nagyszerű gépeket állított munkába és jelentős változásokat eszközölt, ezért az átvitelt a Pesten fennálló akadályok miatt, engedélyezzük."-írta a Helytartótanács válaszában. /56/ 1858.jún.30-án engedélyt kapott arra, hogy malma tetőszerkezetét - Goldinger János tervei szerint, a Duna felőli oldalon - meghosszabbíthassa. /57/ 1859-ben egy újabb, az előzőhöz hasonló fogyasztású, 20 lóerős Breitfeld-gőzgépet vásárolt 7000 ft-ért, s hárommal növelte őrlőjáratai számát is. /58/ 1859-ben a budai tanács vizsgálatot folytatott a gőzgépeket tartó üzemekben. Ennek keretében - többek között - megállapították, hogy felszereléseik tűzrendészeti szempontból nem kielégítőek. így Blum "malmában van egy szivattyúmű, mely a malommal való összeköttetés által a malmot elégséges vízzel látja el a Dunából. Építési költsége kb.6-800 ft. A tulajdonos a Dunaparton hajlandó lenne egy 10 Öl hosszú, 10 láb széles területen egy bádogtetejű épületet emelni, melyben egy szivattyút, egy kazánt és egy új gőzgépet a szükséges csövekkel beszerelné." A tanács - Varásdy Lipót főmérnök javaslatára - ezt a költségvetésbe 315,15 ft összeggel beállította. /59/ Ugyanez év végén egy szénraktár építésére kért engedélyt a dunai oldalon, de már saját telkén kívül, amiért is a városnak évi 20 o.e.

ft haszonbérletet fizetett. Az építési engedélyt - kisebb-nagyobb változtatások után - 1862.

dec.1-jén kapta meg, s a haszonbérletet sem fizette sokkal tovább: 1868-ra e területen már állt a későbbi részvénytársaság ötszintes malma, így a szerződés elévült. /60/ 1861-ben egy 45 lóerős, álló helyzetű gőzgépet szerzett be a Breitfeld-cégtől 12 ezer ft-ért, aminek a fogyasztása évi 3200 tonna kőszén volt. Ezzel gőzmalmában már három gőzgép működött, amelyek összesen 85 lóerős teljesítményűek voltak, s 4 kazán, egyenként 300 nláb fűtőfelülettel. /61/ 1862. júl.1-jétől ismét - ezúttal hattal - szaporította őrlő járatainak számát, amivel számuk már 14 lett. /62/ Ugyanekkor Budán a jelentés sok kis malmot is kimutatott: /63/