Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

1948.ápr.2-án: "Végleg elhalkultak a valamikor izgalomtól túlfűtött levegőben rikácsoló adok-veszek kiálltások s az aranyborjú konjuktúrájának valamikori legendás lovagjai közül az utolsó mohikánok, akik eljöttek a temetésre, utoljára kivonultak a nagy kapun." Lényegileg nem mondhatott mást a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának 1948. októberi közgyűlési jelentése sem: "Az azóta a gazdasági konstrukcióban bekövetkezett változások igazolták, hogy az értéktőzsdei forgalom további fenntartása amúgyis lehetetlenné vált volna...Ez alapjában véve természetes is, mert a 3 éves terv, s az államosítások nyomán keletkezett eredmények kizárólag a dolgozók javát szolgálták, s az értékpapírok tőkés birtokosainak elvileg ellentétes érdekei nem nyertek, nem is nyerhettek bennük kielégítést." /61/ Az árutőzsde utolsó éve A Budapesti Áru- és Értéktőzsdén a 19.sz.-ban kétségtelenül az árutőzsde bírt elsődleges jelentőséggel, különösen fontos szerepet játszott a közép-európai gabonakereskedelemben. Ennek megfelelően részletes kidolgozásra kerültek a speciális áruüzleti dokumentumok, az áruüzleti szokások általános és különös határozatai - az utóbbiak minden lényeges mezőgazdasági és mezőgazdasági eredetű termékre, sőt a kőolajra is -, hajófuvarozási szokások, a szakértő bizottság eljárási szabályai. Ebben a korszakban egyre növekvő valóságos és még inkább növekvő fiktív forgalom bonyolódott le az árutőzsdén, mindenekelőtt a gabonakereskedelemben. Radikális változást hozott ebben a vonatkozásban az első világháború kitörése, amikoris egyrészt az áruüzleti spekuláció fő formája, a határidőügylet, betiltásra került, - s ez fennmaradt egészen 1926-ig, - másrészt a maximális árak életbeléptetésével a készáruforgalom is úgyszólván teljesen megszűnt. Ezt követően a felszabadulásig terjedő egész korszakban lényegében az állami beavatkozás, s ennek nyomán az árutőzsdei forgalom korlátozása érvényesült. 1926 júniusában ugyan engedélyezték a gabona-határidőügyleteket, de a bolettatörvény nyomán lényegében állami gabonamonopólium jött létre, mely szinte átmenet nélkül alakult át háborús kötött gazdálkodássá. A hadigazdálkodás körülményei között az árutőzsde tagjai a korábban a tőzsdén teljesen ismeretlen melléktermények - szárított és hulladéktermények, pótanyagok, stb. - forgalmának lebonyolítására fanyalodtak. Miután a felszabadulás után a mezőgazdaságban fennmaradt a kötött gazdálkodás rendszere, az árutőzsdén ebben a korszakban az alapvető mezőgazdasági terményeknek a szabad forgalom számára fennmaradt kis része kerülhetett csak forgalomba, ezért az árutőzsde egész forgalma nem bírt különös jelentőséggel. A tőzsdetanácsnak az 1947.okt.30-i közgyűlésre benyújtott jelentése például megállapította: "...a kormányzat a kötött gazdálkodásról és az ezzel kapcsolatos beszolgáltatásról a jelentésünket felölelő esztendőben