Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

folytán értelmét veszti, önmagát semmisíti meg...Hosszú út vezet még a dolgozók államának a teljes megvalósításáig, de hogy jó irányban haladunk, azt az annyi válságot okozó kapitalista fellegvárnak, a tőzsdének a válsága is bizonyítja." Márc.11-én a Pesti Tőzsde a miniszteri tőzsdebiztos nyilatkozatát közölte a tőzsde helyzetéről: "...a tőzsde autonómiája fennmarad és tovább működik, úgy az elnökség, mint a tőzsdetanács... Változatlanul tovább működik az árutőzsde, amelynek fontos funkciója van. Szüksége van a gazdasági életnek a tőzsdebíróságra és az expertízre is." A tudósítás szerint a tőzsdetanács az értéktőzsdei jegyzések átmeneti felfüggesztésére készült. Márc.18-án azonban a tőzsdetanács ülésén Káldor Sándor ügyvezető elnök bejelentette, hogy a tőzsde elnökségét márc.3-án a GF, márc.4-én a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, majd márc.10-én újra a GF hívta meg megbeszélésre, s ennek alapján most javaslatot terjesztett elő. Az elfogadott határozat kimondotta: "A gazdasági élet struktúrájának alapvető változása következtében az értéktőzsdei forgalom jelenlegi alakulása nem fejezi ki a termelési és egyéb gazdasági vonalon elért eredményeket, - ezért elhatározza a tőzsdetanács, hogy az értéktőzsdei forgalmat, illetőleg árjegyzést 1948.márc.31-ével beszünteti." /60/ Az értéktőzsde utolsó napjáról több napilapunk is beszámolt. A Szabad Szó 1948.ápr.1-jei száma visszaemlékezett 1905 októberére, amikor a Budapesti Aru- és Értéktőzsde az addig a Lloyd-palotában bérelt helyiségéből saját székházába költözött és a megnyitás után "

Barcs Gyula tőzsdealtiszt meghúzta a bejárati ajtó fölött elhelyezett csengőt és ezzel megkezdődött az értékpapírüzlet. Szerdán déli fél 1-kor ugyanez az altiszt utoljára húzta meg az üzletkötés végét jelentő csengőt...A búcsúztatásra meglepően sokan • jelentek meg a tőzsde tagjai. Hónapok óta alig 30 ember lézengett a hatalmas tőzsdetermben, ma, szerdán telt ház vett részt a búcsúztatáson. Az árfolyamjelző táblán a 15 bankpapíron kívül még mindig 81, tőzsdén jegyzett vállalat,neve szerepelt, azonkívül körülbelül 30 kötvény. Az értéktőzsde utolsó napján 8 értékpapírban jött létre effektív kötés...A mai utolsó kötések voltak : Ganz 1,70 Ft, Dreher sör 17,00 Ft, Kőszén 21,50 Ft, Salgó 1,70 Ft, Első Magyar 125,00 Ft, 1914-es fővárosi 16,75 Ft, Népszövetségi font 95,00 Ft. Külön említést érdemel, hogy kötés jött létre, amire hónapok óta nem volt példa, egy bankpapírban: a Kőbányai Takarékpénztárban, 4 forintos kurzuson." A Világosság 1948.ápr.1-jei száma tudósításában a következő hivatalos információt is közölte: "A tőzsdetanácsi határozat már az államosítás előtt úgy döntött, hogy az értéktőzsdei forgalmat megszünteti, de most, hogy az államosítás megtörtént, a részvények és értékpapírok további forgalma és jegyzése teljesen feleslegessé vált." A Népszava ugyanazon napi vezércikke - kommentálva azt a hírt, hogy a GY0SZ igazgatósága márc.30-áh felmondottt valamennyi alkalmazottjának, s ezzel lényegében enunciálta feloszlatását - megállapította: "Gazdasági életünk két felesleges parazita szerve tűnt el a porondról...A Horthy-rendszer egykori hűséges kiszolgálójának és szövetségesének, a GY0SZ—nak a felszámolása és az értéktőzsde bezárása legjobb bizonyítéka gazdasági életünk egészséges átalakulásának. A dolgozók országában nem lehet megélni az osztalékot jelentő részvényszelvények vagdosásából és a részvénypakettek adásvételéből." S a Magyar Nap