Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig. Adatok Blum János budai molnár működéséhez (1834-1879)

Ausztria és Magyarország közötti vámvonalak megszüntetése (1851. július) következtében kialakult verseny és a bizonytalan politikai helyzet nem volt alkalmas arra, hogy az ipari termelésben szükségessé vált technológiai fejlődés is meginduljon. Ez azonban nem volt igaz a hazai terményekre alapuló iparágakra vonatkozóan, így az élelmiszeriparban sem. Az 1850es évek elejének magas élelmiszerárai, s a terményekkel való minden kötöttség nélküli kereskedelem visszahatásaként kibontakozó agrárkonjunktúra /35/ a szeszipar, a malomipar területén megfelelő haszonnal kecsegtetett, arra az esetre, ha az iparág túl tud lépni a céhes kereteken. Blum - őrlőkapacitását növelendő - 1849/1850 fordulóján több malmot vásárolt, cserélt. 1849.nov.19-én megvette a Piller-féle hagyatékból a Kopaszi zátony melletti 2.sor 1.malmot 3000 vft-ért /36/, majd 1850 januárjában Ferenc öccsétől vette át annak - aznap vásárolt - Palatinus szigeti malmát, amiért cserébe odaadta a Kopaszinál lévő 5. sor 2. malmot, s még további 800 CMft-ot is kapott testvérétől. Ugyancsak 1850.jan.14-én váltották ki a teleklevelet az újlaki 4.sz. hajómalomról, amit szintén Ferenc öccsének adott át. /37/ Ezen tranzakciók után a Kopaszinál lévő 2.sor 1.sz. és a szigeti malom maradt tulajdonában. Nem sokkal ezután, 1850.ápr.3-án - 2001 CMft-ért - megvásárolta Dollries Mihályéktól a Víziváros 567.sz., 150 nöl-es telket az Ötpacsirta (ma Csalogány) utcában. /38/ Haeufler 1854-ben megjelent "helytörténeti vázlatának" tájékoztatása szerint e fejlődés még igen kezdeti stádiumában volt: Budán egyetlen gőzmalom működött (Werther Frigyes tulajdonában), míg Pesten az 1838—

ban alapított József Hengermalom képviselt nagyobb termelőerőt. Ezzel szemben Budán 67, Pesten 69 molnár őrölt hagyományos, hajó- és pataki malmokon. /39/ Mindennek ellent mond, illetve a Haeufler-mű "lassú" átfutására utal, hogy valójában ekkor már három gőzmalom is termelt Budán: Wertherén (1852-től) kívül szintén Újlakon üzemelt Barber fiainak malma, s harmadikként Blumé, a Vízivárosban, utóbbi kettő 1853-tól. /40/ Blum 1853.okt.17-én jegyeztette be Víziváros, Fő u. 27.sz. alatti gőzmalmát a Pesti cs. és kir. Váltótörvényszéknél. /41/ "A malmot 3 őrlőjáratra rendezte be, 30 lóerős Wolf-rendszerű gőzgéppel szerelte fel, 30 munkással kezdte a malom az üzemet, évi 64 000 bécsi mázsa gabonaőrlési teljesítőképességgel." /42/ 1855.máj.1-jén Blum János - Szevera Károly Lajos pesti pékmesterrel társulva - megvásárolta a külső-lipótvárosi 403. sz. telket, 7000 vftért. /43/ Mivel ide egy gőzmalmot és egy kenyérsütödét kívántak felállítani, már márciusban gyárprivilégium iránti kérelemmel fordultak - a pesti tanácson keresztül - a Helytartótanácshoz. Igazolták, hogy mindketten bekebelezett céhtagok, s hogy Blum vagyona 46 779, Szeveráé pedig 70 150 ft-ot tett ki, s egyiküknek sem volt adóssága. /44/ Áprilisban Joánovics Demeter főmérnök - figyelembe véve a terület egészségi és építésrendészeti adottságait, valamint azt, hogy a Hengermalomtól távol fekszik - pártoló véleményt adott. /4 5/ A telek tényleges átruházása után, máj.17-én módosító kérelmet adtak be, miszerint a szabadalmat csak Blum nevére kérik megadni. /46/ A Helytartótanács a privilégiumot jún. 19-én adta ki, majd külön leiratban kö-