Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)
Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).
kus rendszer is kellően értékeli." /40/ Hosszas tárgyalások után a kereskedelemügyi miniszter 32 047/1/1/1945. sz. leiratával engedélyezte az értéktőzsdei hivatalos forgalom megnyitását s egyben felhívta a figyelmet az idegen valuták és érmék jegyzésének tilalmára, valamint az arany- és valutaforgalom korlátozása tárgyában kiadandó rendeletre. Ennek nyomán a tőzsdetanács 2549/T.1945.sz. alatt kiadott határozatával 1945.szept.21-tői elrendelte az értéktőzsdei hivatalos forgalom és árjegyzés újrafelvételét. E forgalom bizonyos fokú szabályozását célozta az 1945.okt.18-án kiadott 9530/1945. ME.sz. rendelet, mely kimondotta, hogy a tőzsdén lajstromozott és árjegyzett értékpapirokra vonatkozó ügyletet csak olyan tőzsdetag köthet, aki értékpapír-kereskedés illetőleg bank- és pénzváltóüzlet iparszerű folytatására jogosult. Az értéktőzsde 39 napja A tőzsdetanács rendelkezése kimondotta, hogy 1945.szept.21-tői az árjegyzés tizenhárom részvényre terjed ki (ezek között szerepeltek a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., a Salgó-Tarjani Kőszénbánya Rt., a RimamuránySalgótarjáni Vasmű Rt., a Magyar Cukoripar Rt., az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., a Dreher-Haggenmacher Rt., a Gschwindt Rt.,a Kőbányai Serfőző Rt., a Nasici részvényei, stb.) Okt.23-ig további 13 részvénynek a hivatalos forgalomba való bevonásáról jelentek meg hirdetmények, s megkezdték a kincstári jegyek felvételét is a hivatalosan jegyzett értékpapírok lajstromába. A Magyar Nemzet 1945 • szept. 22-i száma így számolt be az első nap e— seményeiről: "Az első kötés Salgóban jött létre 2000 pengős árfolyamon. E— zenkívül csak négy részvényben fordult elő kötés a következő árfolyamokon: Rima 5000, Cukor 18 500, Nasici 16 000, Szén 27 000." A miniszteri leiratnak az idegen valuták és érmék jegyzésének tilalmára vonatkozó rendelkezését a tőzsde vezető szervei természetesen betartották, ami azonban nem jelentette azt, hogy megszűnt volna az ezekkel és az arannyal folyó spekuláció, a feketekereskedelem, annál kevésbé, mert a miniszteri leiratban foglalt tilalmat nem támasztotta alá büntetőszankció. Ezt a helyzetet változtatta meg a kormány 7160/1945. ME.sz. rendelete a külföldi fizetési eszközök, követelések és értékpapírok, továbbá az arany bejelentéséről és rendelkezésre bocsátásáról, mely okt.31 -i határidővel írta elő a bejelentési kötelezettséget, s kimondotta, hogy a bejelentésre kötelezett a bejelentés alá eső értékeket - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított árfolyamon kiszámított Összegért - felhívásra haladéktalanul köteles rendelkezésre bocsátani.A rendelet kiadását követően a budapesti rendőrfőkapitányság gazdasági rendészeti osztálya széles körű vizsgálatot indított, s több értékpapír-kereskedőt őrizetbe vett, köztük a tőzsde igazgató bizottságának kisgazdapárti képviselőjét, Kovács Emilt is. A gazdasági rendőrségnek ez az akciója azonban nem vezethetett megfelelő eredményre, mert a kiadott kor-
