Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

képviselőjévé." /12/ A Budapesti Áru-és Értéktőzsde kialakulása és fejlődése Ha hazánk későn és lassú ütemben is indult meg a kapitalista fejlődés útján, a kapitalizmus e reprezentáns intézményét a 19.sz. utolsd harmadára a magyar fejlődés is kialakítja. A dunai hajózás lehetőségei alapján már a negyvenes években a hazai gabonakereskedelem egyik gócpontját képezte az ország fővárosa, s az egyik kávéházban a gabonakereskedők minden szervezettség nélkül rendszeresen összegyűltek. 1853-ban megalakult a Pesti Lloyd-Társulat, mely feladatául tűzte ki egy kereskedelmi központ felállítását a kereskedelem és az ipar fejlesztése, élénkítése céljából, mely egyben alkalmat nyújt kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari vállalatok indítására. E programnak megfelelően a társulat 1854—ben létrehozta az ország legjelentősebb tőzsdeszerű intézményét, a Gabonacsarnokot, melynek célja - mondja ki az alapszabály 1.§-a - "hogy a mindennemű szemesélet, úm.: gabona, repce, magvak, stb. üzleti forgalmába jobb és rendszerintebb alakzat hozassák be..." /13/ A Gabonacsarnok rendeltetése az alapszabály szerint kettős: egyrészt a szokásos heti vásári napokon egy e célra rendelt helyiségben a vevőket és eladókat összegyűjteni, hogy ezáltal az addig uralkodott visszaéléseket elhárítsák és a hatóságra és kereskedelemre nélkülözhetetlen "közismeretű ármeghatározást" nyerjenek, másrészt hogy a szemesterményekre vonatkozó ügyleteket a központosítás által megkönnyítsék és élénkítsék, s a kereskedelmi viszonyok fokonkénti szabályozására megfelelő befolyást gyakoroljanak. Az alapszabályok részletesen szabályozzák a tagok kötelességeit, az ügyletek típusait és azok joghatásait. Ilyen előzmények után került sor 1860.febr.26-án annak a császári pátensnek a kibocsátására, mely a monarchia nagyobb forgalmú helyein tőzsdék felállítását rendelte el. Ennek alapján hívta fel a magyar kir. helytartótanács I860.márc.25-i leiratával a pesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy egy tőzsde felállítása iránt terjesszen elő javaslatokat. A leirat rámutatott arra, hogy ennek végrehajtása a Gabonacsarnok fennállása folytán könnyen eszközölhető, hiszen csupán annak kiterjesztéséről van szó. A kereskedelmi és iparkamara jún.11-én előterjesztette jelentését, s a kidolgozott alapszabály-tervezetet. A jelentés rámutatott arra, hogy a császári pátens által meghatározott hatáskörű árutőzsde a pesti piac követelményeinek - melyen az egész ország kereskedelme összpontosul - nem felel meg, ha nem utasítják üzletkörébe legalábbis azon értékpapírok forgalmának közvetítését, melyeket a hazai vállalatok bocsátottak ki, s melyek a bécsi tőzsdén nagyrészt nem is képezik forgalom tárgyát. Ennek alapján a kereskedelmi és iparkamara javasolta, hogy a felállítandó tőzsde "áru- és értéktőzsdének" neveztessék el. 1863 végén a Pesti Lloyd-Társulat megbízást kapott arra, hogy a tőzsde megalakítása iránt a szükséges lépéseket tegye meg. A társulat által kiküldött bizottság közreműködése alapján a kereskedelmi és iparkamara, a nagykereske-