Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

dők testülete és a polgári kereskedelmi testület által megválasztott személyekből létrejött az ideiglenes tőzsdei bizottmány a Pesti Lloyd-Társulat alapításában is vezető szerepet játszott Kochmeister Frigyes elnökletével s 1864.jan.18-án a Pesti Áru- és Értéktőzsdét a kinevezett országfejedelmi tőzsdebiztos, Pest város főpolgármestere, a kereskedelmi testületek, a Pesti Lloyd-Társulat és a Gabonacsarnok elnökei jelenlétében a Lloyd-Társulat épületében ünnepélyesen megnyitották. Az alapítok túlnyomó többségükben német, illetve németajkú polgárok, s így egy ideig a tőzsde "hivatalos" nyelve is a német, az 1875. évi közgyűlésen került sor első ízben a jelentés magyar nyelven való ismertetésére is, s készült ennek megfelelően magyar nyelvű jegyzőkönyv. Az 1869-es alapszabály azonban már kimondotta, hogy a tőzsdetanács tagjává csak pest-budai lakos válaszható, s az 1893-as alapszabály szerint "tőzsdetanácsossá csak olyan magyar állampolgár választható, ki legalább öt év óta szakadatlanul tagja a tőzsdének, a magyar nyelvet bírja s állandóan Budapesten lakik ."/14/ A Pesti Áru- és Értéktőzsde első alapszabálya a tőzsde célját a következőképpen határozta meg: "mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznemeknek és váltóknak, a magyar vállalatok által fensőbb engedély folytán kibocsátott részvények és kötvények eladását és verését, végre zálog-, biztosítási és szállítási ügyleteket megkönnyíteni". /15/ Ha a célmeghatározás tekintetében nincs is nagy különbség eme és a későbbi alapszabályok között - a későbbiekben külön kiemelik még az állampapírok adásvételét is -, ez az alapszabály 1.§-ában azt mondja ki, hogy az áru- és értéktőzsde a kereskedelem, ipar és közlekedés előmozdítása céljából alapíttatott, világosan kifejezve a Gabonacsarnoktól elkülönült voltát. Utóbbi ekkor még fennmaradt, s bár - a tőzsdei alapszabály szerint - a Gabonacsarnok azon tagjai, akik egyben a Lloyd-Társulat tagjai is, minden fizetési kötelezettség nélkül a tőzsdének is választó és választható tagjai lettek, s a Gabonacsarnok többi tagjának is szabad belépése volt a tőzsdére, az ellentétek így is érzékelhetők. S bár bizonyos kérdésekben - mint a szokások, a választott bíróság és a gabonaneműek árjegyzésének módja, - a két intézmény vezetősége már 1864—ben megállapodásra jutott, csak 1868 februárjában jött létre a két intézmény képviselőiből egy bizottság, mely megállapodott az egyesítésben "Pesti Érték-árutőzsde és Gabonacsarnok" név alatt - később visszatértek a Pesti Áru- és Értéktőzsde elnevezéshez -, s ezt az egyesülést az I868.márc.24-i közgyűlés szentesítette. Az egyesülés a tőzsde ennek megfelelően átdolgozott, s 1869-ben megerősített alapszabályában is kifejezésre jutott, amennyiben annak 1.§-ában azt olvashatjuk, hogy a két intézmény a kereskedelem és ipar egységes előmozdítása, de különösen a ga bonakereskedelem erőteljes fejlesztése céljából egyesül. Ez nem formális egyesülési gesztusként való kiemelés, hanem annak kifejezője, hogy a budapesti tőzsde jelentősebb szférája nemcsak ebben az időpontban, hanem lényegében az első világháborúig terjedő időszakban az árutőzsde volt. Az egyesülést követően a tőzsde létszáma is jelentősen megnövekedett. Félegyházy Ágost adatai szerint a tőzsdének 1865-ben 214, 1866-ban 350, 1867-ben 488 tagja volt, s ez a szám 1868-ban 1179-re emelkedett. /16/ A hivatalos statisztikai összeállítás szerint a megfelelő számok: 332, 456, 579, 1187. A lendületes fejlődés magyarázata természetesen nem a két intézmény