Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)
Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).
repet játszanak a tőzsdei forgalom lebonyolításában, s különösen a tőzsdén kívül álló kistőkések tőzsdei ügyleteinek közvetítésében. A tőzsdebizományosok azok, akik a kispolgárok tíz- és százezreit csábítják tőzsdejátékra, összegyűjtött pénzüket bevonják a "gazdasági élet vérkeringésébe", hogy a könnyű meggazdagodás délibábját kergetve beálljanak a nagytőke hitelezőinek táborába, míg az az adós szerepéből páholyból nézi elvérzésüket. A tőzsdetagság e csoportjához tartoznak azok a kisspekulánsok is, akik gyakran csak a napi ebédrevaló megszerzése reményében folytatnak a tőzsdén tevékenységet, a nagytőkések "slepp"-jéhez tartoznak, ezért megtűrtként léteznek, mert e— gyébként mindenki megveti őket "erkölcsi gátlástalanságuk" miatt. A nagyok ugyanezt más stílusban csinálják, s ezért a tőkés társadalom közmegbecsülésének tiszteletének örvendenek. A tőzsde általában autonóm gazdasági intézmény, saját szabályzata alapján, a tagok sorából választott vezetőség irányítása alatt gyakorolja tevékenységét, az állam szervei által kiküldött kormánybiztos, miniszteri biztos "ellenőrzése" mellett. A tőzsde élén álló vezető testület a nagytőke igazi csúcsszerve, az "istenek tanácsa", melyben a legnagyobb bankok, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tőkés vállalatok tulajdonosai, illetve azok megbízottai foglalnak helyet, akik.mellett díszpéldányként - szakemberként helyet kap néhány nem nagymenő "régi" tőzsdetag, akik sem számarányuknál, sem függő helyzetüknél fogva nem képviselhetnek az előbbiekétől eltérő irányvonalat, s döntenek minden lényeges kérdésben, miután a tőzsde közgyűlése gyakorlatilag csak formális szerepet tölt be. A magyar tőzsde története nem egy esetet mutat fel, amikor az évi közgyűlés megnyitóval, zárszóval együtt sem tartott egy óra hosszáig. Az imperializmus korszakában a tőzsde vezetőségének és a kormány megbízottjának kapcsolatában a finánctőke és a tőkés állam csúcsai összefonódásának egyik fontos megnyilvánulásával van dolgunk. Bár a tőzsde a kapitalizmus kezdeti korszakában létrejön, tulajdonképpen igazi nagy jelentősége a 19-sz. utolsó harmadában tesz szert, éppen a monopolkapitalizmus feltételeinek létrehozásában játszott szerepe által, s a dolgok logikájánál fogva ezzel lényegében fejlődésének csúcspontjára is érkezik, s az imperializmus létrejöttével jelentősége csökken.*1865-ben - írja Engels "A tőke" harmadik kötetében - a tőzsde még csak másodlagos eleme a tőkés rendszemek, s ez összefügg azzal, hogy a döntő szférája még valójában az árutőzsde, az értéktőzsdei "áruk" zömét az állampapírok alkották, s ezek tömege is viszonylag csekély volt még. Ezt követően változik át a tőkés gazdaság, az ipar, a kereskedelem és a hitelélet, részvényvállalkozássá, s ezzel tesz szert döntő jelentőségre a spekuláció fészke, - az értéktőzsde mint a részvénypapír-forgalom központja. De ettől az időtől kezdve nemcsak a belső gazdasági viszonyokban, hanem a külkapcsolatokban, mint például a tőkekivitelben is nagy szerep jut a részvény- és egyéb értéktőzsdei ügyleteknek. "...1865 óta - írja Engels 1895-ben - változás állott be, amely a tőzsdének ma jelentősen fokozott és folyton növekvő szerepet juttat, és amelynek a, további fejlődés során az a tendenciája, hogy az egész termelést, mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelést, valamint az egész forgalmat, mind a közlekedési eszközöket, mind a cserefunkciókat, tőzsdések kezében összpontosítja, úgyhogy a tőzsde válik magának a tőkés termelésnek legkiemelkedőbb
