Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

lássák, mire vezet a mai gazdaság. Az erkölcsi felháborodást átengedjük azoknak, akik elég pénzsóvárak ahhoz, hogy a tőzsdére menjenek, jéllehet maguk nem tőzsdei rókák, és akiket aztán annak rendje és módja szerint ki is fosztanak." /10/ A tőzsdei spekuláció játék és fogadás jellege nem jelenti azt, hogy a tőkés társadalom talaján, legalább is a fejlődés bizonyos szakaszán, ne volna szükséges. A tőzsde funkcióinak ellátása enélkül valójában elképzelhetetlen. A tőzsde kezdetben a különböző pénzfajták és váltók forgalmát szolgálta, később a különböző fajta tömegáruk és a fiktív tőke, mint az államkölcsönök és részvények, piacává is válik. A fejlődés menetében fokozódik a spekuláció lehetősége, ez viszont szükséges ahhoz, hogy ez a piac állandóan felvevőképes legyen, mert csak ez teszi lehetővé a pénztőke számára, hogy bármikor fiktív tőkévé, majd újra pénztőkévé alakuljon át, vagyis lehetővé váljon a tőke mobilizálása s egyik területről a másikra való átvitele. Ismeretes, hogy minél magasabb a tőke szerves összetétele, annál kevésbé valósítható ez meg közvetlenül a tőke anyagi elemeibe történt befektetés tényleges megváltoztatása révén, s így önmagában a tőkék koncentrációjának és centralizációjának előrehaladtával a profitráták kiegyenlítődésének folyamata is egyre nehezebbé válna. De - mint láttuk - a tőzsde a tőke koncentrációjának és centralizációjának is hatalmas emelője éppen elsősorban a részvénytulajdonnak a tőzsdejáték eredményeként való átalakítása révén - s nem mellékes e szempontból az alapítói profitnak a nagy tőkék létrehozásában játszott szerepe sem -, mely játék során a tőzsde cápái elnyelik a kis halakat, a tőzsdei farkasok felfalják azokat a bárányokat, akik maguk is farkasok családjába kívánták magukat belopni. S éppen ez a körülmény az, amelynél a tőzsdének a munkások kizsákmányolására való közvetett és kerülő úton érvényesülő visszahatása a munkásosztály közvetlen érdeklődését is magára kell hogy vonja, mert végül is a tőzsde tevékenysége nem közömbös a munkásosztály szempontjából. "...A tőzsde a munkásoktól már ellopott értéktöbblet elosztását változtatja csupán meg, és hogy ez hogyan történik, az a munkásoknak, mint olyanoknak, eleinte közömbös lehet. De a tőzsde az elosztást a centralizáció irányában változtatja meg, rendkívül meggyorsítja a tőkék koncentrációját, és éppen ezért olyan forradalmasító, mint a gőzgép." /11/ Bármilyen alapon is szerveződjön eredetileg a tőzsde - állami rendelkezés alapján, részvénytársaság formájában, vagy magánkereskedők egyesüléseként -, kezdetben elvileg nyílt szervezet, tehát nyitva áll minden érdekelt számára. A fejlődés folyamán azonban a tőzsde tagjai egyre inkább zárt körű kapitalista testületet alkotnak. Az üzleti élet biztonságának jelszavával, nem ritkán azonban bírálatokra hivatkozva, amelyek a tőzsdei spekulációt veszik célba - mintha ebben a kisspekulánsok játszanák a főszerepet, egyre fokozódó anyagi és egyéb feltételeket, például ajánlók szükségessége, állapítanak meg a tőzsdetagsághoz, esetleg meg is határozzák a tőzsdetagok maximális létszámát, s ez esetben csak üresedés esetén kerülhet sor új tagok felvételére. Az imperializmus időszakában a tőzsdetagság meghatározó szerepet játszó csoportját a finánctőkések illetve ezek képviselői köréből kikerülő emberek - bankárok, nagyiparosok, mezőgazdasági nagytőkések, nagykereskedők, a különböző részvénytársaságok vezérképviselői - alkotják. Mellettük a tőzsdetagsághoz tartoznak a tőzsdeügynökök, tőzsdebizományosok, akik fontos sze-