Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

lehetne szó a spekulációs nyereség megszerzéséről: a különböző spekuláns csoportok ellentétes értékelésének különbsége adja egyikük nyereségét, másikuk veszteségét. A spekuláció nem támaszkodhat megbízható előrelátásra, műveleteiben a sötétben tapogatózik, a spekuláció tehát játék és fogadás jellegű. Különbség van azonban nagy- és kisspekulánsok, beavatottak és tájékozatlanok (kívülállók) között. A beavatott, a nagyspekuláns számára a sötétben tapogatózás lehetőséget teremt a spekulációs irányzat befolyásolására, a kisspekulánsok "magávalragadására", akik semmit sem tudva, a külső jeleket, a piac hangulatát, általános áramlását figyelik. A kívülállók, tájékozatlanok fontossága nyilvánvaló: a hivatásos spekulánsok is szenvedhetnek veszteséget, de számukra a nyereségek és a veszteségek kiegyenlíthetik egymást, ha van olyan kívülálló csoport, amely viseli a veszteséget. A tőzsde misztifikálásának fontos szerepe van abban, hogy a nagyspekulánsok számára lehetővé tegye a tőzsde bűvkörében pénzük gyors megsokszorozását remélők újabb és újabb csapatának - a kívülállók tábora utánpótlásának - toborzását. A tőzsde intézményes formában juttatja kifejezésre azt a misztifikációt, amely a kereskedelmi és kölcsöntőke formájában mint a tőkefetisizmus legvégletesebb megnyilvánulása jelentkezik, s ez természetes is, hisz a tőzsdén a tőke e két fajtájával van dolgunk, melyet a polgári apologetika a tőkés kizsákmányolás leplezése érdekében használ fel. A munkásosztálynak a tőzsdéhez való viszonyát Engels egy Bebelhez írott levelében a következőképpen határozta meg: "...A tőzsde olyan intézmény, amelyben a burzsoák nem a munkásokat, hanem egymást zsákmányolják ki, az az értéktöbblet, amely a tőzsdén gazdát cserél, már meglévő értéktöbblet, munkások múltbeli kizsákmányolásának a terméke. Csak ha ez a kizsákmányolás befejeződött, akkor szolgálhat az értéktöbblet a tőzsdei szédelgés eszközéül. A tőzsde elsősorban csak közvetve érdekel bennünket, mint ahogy a tőkések munkáskizsákmányolásra irányuló befolyása, visszahatása is csak közvetett, s kerülő utakon érvényesül. Azt kivánni, hogy a munkások közvetlenül érdeklődjenek a tőzsde iránt, háborodjanak fel azon, hogy a junkereket, gyárosokat és kispolgárokat a tőzsdén megnyúzzák, egyértelmű azzal a kívánsággal: a munkások ragadjanak fegyvert, hogy saját közvetlen kizsákmányolóik számára védjék meg az ugyanezekből a munkásokból kisajtolt értéktöbbletet. Köszönjük szépen. De mint a burzsoá társadalom legnemesebb gyümölcse, mint a legvadabb korrupció fészke, mint a Panama- és egyébb botrányok melegágya, s ezért mint kitűnő eszköz a tőkék koncentrálására, s a polgári társadalomban még meglevő, utolsó természetadta összefüggések maradványainak lerombolására, s egyszersmind minden obligát erkölcsi fogalom megsemmisítésére és kiforgatására, mint páratlan romboló elem, mint a közelgő forradalom leghatalmasabb siettetője - ebben a történelmi értelemben a tőzsde közvetlenül is érdekel bennünket.." /9/ Még határozottabb az az állásfoglalás, amely Engelsnek egy Bernsteinhez írott levelében olvasható: "...nos, egyáltalán nem kell tagadnunk a tőzsde "erkölcstelenségét" és alávalóságát, sőt rikító színekkel úgy ecsetelhetjük, mint a tőkés haszonszerzés legfelső csúcsát, amikoris a tulajdon egészen közvetlenül lopásban oldódik fel, de aztán le kell vonnunk a további következtetést: a proletariátusnak egyáltalán nem érdeke, hogy letörje a mai gazdaság e meztelen csúcsát, hanem ellenkezőleg engednie kell szabadon kibontakozni, hogy még a legbutábbak is