Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2. (Budapest, 2009)
Dokumentumok - III. A társaság működésével és felszámolásával kapcsolatos dokumentumok
301 25. Buda, 1593. augusztus 16. (Raguza, 1604. április 28.) Serafino Zamagna levele Scipione Bonának Ofen, 16. August 1593 (Ragusa, 28. April 1604) Brief von Serafino Zamagna an Scipione Bona Utoljára július 29-én írt Belgrádon keresztül, azóta nem kapott választ. Arra kéri, hogy szabadítsa fel őt az ügyeinek intézésétől, mert nem tud a címzett teljes megelégedésére eljárni. Tudja, hogy a címzett mit mond erre: nem az ő szolgálatában áll, így nem elég csupán a címzett engedélye a felmentéséhez, hanem úgy kell távoznia, ahogyan érkezett. De másképpen [a hitelezők] nem engedik el a levélírót, és a jövőben minden kárát a címzettre hárítja. Küldjön levelet a hagyatéki végrehajtók részéről a pasához és a kádihoz, hogy megfosztják a levélírót a megbízatásától. Utána úgy tesz, ahogyan jónak látja: vagy mást küld az üzleteinek a lezásárására, vagy saját maga jön, de az biztos, hogy a hitelezők rögvest felkeresik majd a pénzükért. A címzett egyáltalán nem segített, amikor még mindent el lehetett volna rendezni, most pedig már késő. Az elmúlt napokban Marino Mechanagi hozott neki a címzettől két tezkerét és egy török levelet, illetve még egy tezkerét egy bizonyos Karaink révén. Ezeket a levélíró visszaküldi, mert nem hajlandó róluk nyugtát adni. Csak egy fetvát tart meg magának, amelyre még szüksége lehet, de ha a címzettnek kell, ezt is küldi. Még egyszer kéri a címzettet, hogy a hagyatéki végrehajtók mentsékfel, hogy megszabadulhasson az itteni törököktől, akik különben nem engedik el Budáról. Zuletzt hat er am 29. Juli über Belgrad geschrieben, seitdem hat er keine Antwort bekommen. Er bittet darum, dass man ihn von der Erledigung der Angelegenheiten des Adressaten entbindet, weil er nicht zur vollkommenen Zufriedenheit des Adressaten Vorgehen kann. Er weiß, was der Adressat hierauf sagt: Er stehe nicht in seinem Dienst und so reiche die Erlaubnis des Adressaten alleine zu seiner Entbindung nicht aus. Er muss sich so entfernen, wie er gekommen ist. Aber anderenfalls lassen [die Gläubiger] den Briefschreiber nicht weg und in Zukunft wälzt der Briefschreiber jeden Schaden auf den Adressaten ab. Der Adressat soll im Namen der Erbschaftsverwalter einen Brief an den Pascha und den Kadi schicken, dass der Briefschreiber von seinem Auftrag entbunden wird. Danach macht der Briefschreiber, was er für gut befindet: Entweder schickt er einen Anderen zum Abschluss der Geschäfte, oder er kommt selbst. Es ist aber gewiss, dass die Gläubiger ihn dann gleich wegen ihres Geldes aufsuchen werden. Der Adressat hat überhaupt nicht geholfen, als man noch alles hätte regeln können. Und jetzt ist es bereits zu spät.
