Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2. (Budapest, 2009)

Dokumentumok - III. A társaság működésével és felszámolásával kapcsolatos dokumentumok

242 sét, akitől a selyemszöveteket felvették. Albizzinak csak egy lánya volt, akit Strozzi vett fe­leségül. Mindenképpen vegye rá Bucchiát a pénz küldésére, hogy megszabaduljon a vál­tók kamatától és az adósságtól. Az elmúlt években 500 tallért vett fel Nicolò bankártól és Marino Bobalitól, a pénzt Nápolyba utalta Bernardo Olgiatinak, hogy továbbítsa Firenzébe Strozzinak. Ez utóbbi utalásról a mellékelt számla tanúsítja, hogy az 500 tallérból csak 133 aranyscudo érkezett Firenzébe, a többi az utalás vesztesége. O mindezt abban bízva tette, hogy Bucchia hamarosan küldi a pénzt, mint korábban tette, így viszont nemcsak Firenzében nem tudott fizetni, hanem Bobalinak és Nicolónak is adósa maradt az 500 tallérral. Sorgo mondjon el neki mindent, hogy lássa, mekkora bajt és szégyent hozott Bona fejére, aki túlságosan bízott benne és mindent ráhagyott. Hasson rá, hogy küldje meg végre a pénzt, hogy kifizethessék adósságaikat. Több mint hat éve kéri Bucchiától, hogy küldje meg Budáról a gyapjú- és selyem- szövetek, a pénz és az adósok leltárát, továbbá a boltok, házak, szőlők és ingóságok jegyzékét. Bár minden levelében megígérte, mégsem küldte sohasem. Sorgo Budára érkezése után rögtön készíttesse el vele a leltárakat, és Bucchia aláírásával küldje el Bonának a szokásos belgrádi közvetítőkkel, Marcóval és Lucával. Sorgo számoljon be mindenről, különösen érkezéséről, lakásáról, hol és kivel van, hogyan fogadta őt Bucchia, és milyen eredményt ért el nála Bona érdekében. Mindig két példányban küldje a levelét Bosznián és Belgrádon keresztül, és egy másolatot mindegyikből tart­son magánál. Bonán kívül senkinek se mondjon vagy írjon semmit, ne árulja el küldeté­se célját és megbízóját. Kifelé azt hazudja, hogy a saját ügyében jött Budára, mert a testvére jogtalanságot követett el vele szemben, Bucchiánál pedig a közöttük levő régi barátság miatt szállt meg. Ha Bucchia látni akarja ezt az utasítást, akkor olvassa fel neki az egészet, de a biztonság kedvéért ne adja ki a kezéből. Irt egy nyílt levelet Bucchiának, hogy adjon Sorgónak 220 tallért, ami a hathónapos budai budai küldetésének költségeit és díjazá­sát fedezi, a 20 tallér az útiköltség, a 200 tallér a fizetése, az ellátását pedig Bucchia állja. Ha Bucchia nem akarna fizetni, vagy nem fogadná be a házába és nem látná el, akkor egy másik raguzai kereskedőnél szálljon meg, a költségeket fizesse meg neki, Bona pedig javaival és Bucchia ügyvivőjeként kezességet vállal, hogy megadja a 220 tallért és azon felül 60 tallért a hathónapos budai tartózkodásának költségeire. Ha Bucchia kifizette a pénzt, Sorgo az elismervényt Bona levelének aljára írja. Bona biz­tos benne, hogy Bucchia fizetnifog, mert az egész küldetés az ő érdekében történik. Ha Bucchia ezúttal teljesíti a kötelességét, akkor Bona továbbra is fenntartja vele az üzleti kapcsolatot, csak fizessen ki mindent és küldje a leltárakat. Sorgo ennek értelmében járjon el, és hetente küldjön beszámolót. [12.] Raguza, 1591. január 29. Scipione Bona második utasítása Michele Sorgónak budai küldetéséhez. Megerősíti a tegnap adott első utasítást. Ezt senkinek, még Bucchiának se mutassa meg. Ha Bucchia nem fogadná be a házába, és nem fizetné ki a költségeit és a 220 tallért, akkor két vagy több raguzai kereskedő és a szolgáik előtt tiltakozzon, hogy a budai és pesti házak, üzletek, szőlők és ingóságok mind Bona tulaj-

Next

/
Thumbnails
Contents